Így köthet megállapodást társadalombiztosítási ellátásokra

Megosztás Tetszik

Kik és hogyan köthetnek nyugellátásra, vagy egészségügyi szolgáltatásra megállapodást, továbbá milyen ellátásokat kaphatnak a megállapodást megkötő személyek illetve a kedvezményezettek?

Akár nyugellátásra, akár egészségügyi szolgáltatásra megállapodás köthetnek – az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) alapján – azok a belföldi, nagykorú természetes személyek, akik nem saját jogú nyugdíjasok, és nincs biztosítási jogviszonyuk vagy szünetel a biztosításuk.

Belföldi az a személy, aki 

• magyar állampolgár, a bevándorolt és a letelepedett jogállású, valamint a menekültként vagy oltalmazottként elismert személy, és magyar bejelentett lakóhellyel rendelkezik;
• a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja, és magyar bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint a hontalan.

Nyugdíjra vonatkozó megállapodás köthető továbbá szolgálati idő megszerzése céljából is. Nagykorú személy köthet szolgálati időre szóló nyugdíjmegállapodást

• felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányok idejének szolgálati időként történő elismerése érdekében,
• öregségi teljes, illetve öregségi résznyugdíjra jogosultsághoz szükséges szolgálati idő szerzése céljából,
• 1998. évre, a gyermekgondozási segély idejével megegyező otthoni gondozás idejére.

Egészségügyi szolgáltatásra megállapodást köthet az a nagykorú személy, aki

• nem biztosított, és
• egészségügyi szolgáltatásra az 1997. évi LXXX. törvény 16. paragrafusa alapján sem jogosult.

A nagykorú természetes személy megállapodást köthet a vele együtt élő gyermeke egészségügyi szolgáltatásának biztosítására is. Az egészségügyi szolgáltatás biztosítására irányuló megállapodás megkötéséhez be kell mutatni a kedvezményezett személyazonosságát igazoló okmányt, a lakó-, tartózkodási, illetve szálláshelyet igazoló dokumentumot, külföldi állampolgár esetében az idegenrendészeti hatóság által kiadott, tartózkodásra jogosító okmányt, ide nem értve a gyógykezelési célú tartózkodási engedélyt és a kishatárforgalmi engedélyt.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyből megtudhatja, hol és milyen tartalommal köthető meg a megállapodás, mit kell tartalmaznia, s milyen szabályok vonatkoznak a járulékfizetésre?

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.