adozona.hu
Hogyan igazolhatjuk, ha keresőképtelenek vagyunk?
//test-adozona.hu/tb_jarulekok_nyugdij/Hogyan_igazolhatjuk_ha_keresokeptelenek_vag_12LLQQ
Hogyan igazolhatjuk, ha keresőképtelenek vagyunk?
Tetszik
Arról már korábban ejtettünk szót, hogy a keresőképtelenség visszamenőleg legfeljebb öt napra igazolható. De mi történik abban az esetben, ha a munkavállaló külföldön lesz beteg és nem biztos, hogy az említett határidőn belül fel tudja keresni háziorvosát.
A keresőképtelenség elbírálása
A keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről szóló 102/1995. (VIII.25.) kormányrendelet értelmében a keresőképesség elbírálására és igazolására jogosult:
• A háziorvos (feltéve, hogy a háziorvosi tevékenységre az OEP-pel szerződést kötött)
• a járóbeteg-szakellátás orvosa,
• az ideggondozó, bőr- és nemibeteg-gondozó, tüdőgondozó, valamint az onkológiai gondozó szakorvosa, ha e feladat ellátására az OEP-pel finanszírozási szerződést kötött intézmény vezetője kijelölte
• az OEP ellenőrző főorvosa, illetve felülvéleményező főorvosa.
A kórházi kezelés időtartamára, valamint a pszichiátriai beteg alkalmazkodó (adaptációs) szabadsága esetén a kórház igazolja a keresőképtelenséget.
A járóbeteg-szakellátás orvosa csak akkor bírálhatja el a keresőképtelenséget, ha a járóképes beteg ellátására területileg vagy a háziorvos beutalása alapján illetékes.
Amennyiben a keresőképtelenséget nem a biztosított vagy gyermekének háziorvosa állapítja meg, úgy erről az eljáró orvosnak -- a megállapítással egyidejűleg -- a biztosított vagy gyermekének háziorvosát írásban haladéktalanul értesítenie kell.
Az egynapos sebészeti, a kúraszerű ellátás, a járóbeteg-szakellátás keretében végzett nappali ellátás és a járóbetegként igénybe vett komplex fürdőgyógyászati ellátás idejére a háziorvos igazolja a keresőképtelenséget.
A keresőképtelenségről az orvos az „Orvosi Igazolás a keresőképtelen (terhességi) állományba vételről” elnevezésű nyomtatványt állítja ki.
Tartós keresőképtelenség esetén a keresőképtelenségi állomány 8. napjától a keresőképtelenség igazolására az „Orvosi igazolás folyamatos keresőképtelenségről” megnevezésű, nyomtatványt kell -- legalább kéthetenként -- kiállítani.
A kórházi kezelés idejét az „Igazolás fekvőbeteg-gyógyintézetben történő gyógykezelésről” elnevezésű nyomtatványon kell igazolni.
Az igazolások tartalmazzák a táppénz jellegének a kódját. Ezek a következők:
Üzemi baleset: 1
Foglalkozási megbetegedés: 2
Közúti baleset: 3
Egyéb baleset: 4
Beteg gyermek ápolása: 5
Terhesség-szülés miatti keresőképtelenség: 6
Közegészségügyi okból foglalkozástól eltiltás vagy hatósági elkülönítés: 7
Egyéb keresőképtelenség: 8
Veszélyeztetett terhesség: 9
Arról már korábban ejtettünk szót, hogy a keresőképtelenség legfeljebb öt napra igazolható visszamenőleg. De mi történik abban az esetben, ha a munkavállaló külföldön lesz beteg és nem biztos, hogy az említett határidőn belül fel tudja keresni háziorvosát?
Amennyiben egyezményes országról van szó (tehát amely állammal hazánknak hatályos szociálpolitikai megállapodása van, e körbe tartozik például Szerbia), akkor az adott államban kapott orvosi igazolás alapján – azok magyar nyelvre történő fordítását követően – lehet táppénzt igényelni. A hazautazást követően, viszont mielőbb orvoshoz kell fordulni, aki a keresőképtelenség fennállását a továbbiakban igazolja.
EGT tagállamban bekövetkező betegség esetén a keresőképtelenség igazolása bonyolultabb, hiszen a külföldi orvosi igazolással három napon belül a külföldi biztosítóhoz kell fordulni, amely E115-ös nyomtatványt állít ki, ami alapján jár Magyarországon a táppénz. Ha a külföldi biztosító nem állít ki E115-ös nyomtatványt, akkor a magyar táppénz folyósításának alapja a külföldi orvos által kiállított keresőképtelenségi igazolás, amit a kifizetőhely, illetve a szakigazgatási szerv köteles elfogadni.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Hozzászólások (0)