Halállal végződött a munka: baleset vagy foglalkozási megbetegedés?

Megosztás Tetszik

Ugyan a vonatkozó jogszabályok megfogalmazzák a definíciókat, kivételes esetben előfordulhat, hogy szakértő igénybevétele szükséges a foglalkozási megbetegedés és a munkabaleset fogalmak közötti „átfedés” feloldására – állapította meg nemrégiben hozott ítéletében a Kúria. A kettő között azért is fontos különbséget tenni, mert a társadalombiztosítás keretében nyújtható baleseti ellátások kedvezőbbek az általános ellátásokhoz viszonyítva, munkabaleset esetén nem jár baleseti ellátás, míg a foglalkozási megbetegedés kapcsán baleseti ellátás nyújtható.

Cikkünkben ismertetjük a Kúria munkabaleset és foglalkozási megbetegedés elhatárolásában a közelmúltban meghozott döntését, és bemutatjuk a társadalombiztosítás keretében nyújtható ellátásokat.

A Kúria 2019. február 18. napján tárgyaláson kívül hozott határozatot az Mfv.III.10.137/2018. számú ügyben.

Az ügyben érintett néhai munkavállaló mezőgazdasági segédmunkásként dolgozott a mezőgazdasági őstermelő munkáltató hagymaföldjén. A néhai munkavállaló feladata reggel 7 órától 17 óráig a Zetor 6340 típusú mezőgazdasági traktor által vontatott hagyma rendfelszedő-szártalanító gép mellett, a géppel együtt haladva, a gép által megtöltött 15 kilogrammos raschel zsákok gépről való leszedése, majd a zsákok földön történő sorba rakása volt.

A hagymafelszedési munka zavartalanul folyt, 17 óráig a nagy hőség miatt legalább 40-60 percenként – általában a hagymasor végén – 10-15 perces, délben körülbelül 50-60 perces pihenőidőt tartottak a gép és napernyők vagy a hagymaföld végén lévő lakókocsi árnyékában. A munkáltató megfelelő mennyiségű és hőmérsékletű ásvány- és ivóvizet biztosított a munkaterületen. 17 óra után a hagymával töltött zsákokat a pótkocsin a néhai munkavállaló pakolta el.

A pótkocsira 450-500 darab zsákot raktak már fel és még 10-20 zsák volt hátra, amikor a néhai munkavállaló jelezte kollégái felé, hogy nem érzi jól magát, lemegy zsákokat feladogatni. A pótkocsira adta fel a zsákot, amikor megszédült, ezért kiment a közelben lévő gépkocsihoz, majd nem sokkal később rosszul lett. A zsákok pakolásában részt vevők megpróbálták itatni, vizes ruhát tettek a tarkójára, majd gépkocsira tették és az orvosi ügyeletre szállították, ahol elhalálozott.

A munkaügyi bíróság megállapította, hogy a halottvizsgálati és a boncjegyzőkönyv szerint a halál oka természetes eredetű hőség okozta hőguta és napszúrás következtében kialakult keringési és légzési elégtelenség volt. Az extrém meleg, a plusz hőhatás, mint külső hatás következtében a hőguta, majd a halál viszonylag rövid időn belül alakult ki, ezért a munkavállaló halála munkabaleseti eredetű.

A Kúria rámutatott: baleset az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be, és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, illetőleg halált okoz. Munkabaleset az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül. A foglalkozási megbetegedés a munkavégzés, a foglalkozás gyakorlása közben bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő vagy kialakuló idült egészségkárosodás, amely a munkavégzéssel a foglalkozással kapcsolatos, a munkavégzés a munkafolyamat során előforduló fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális és ergonómiai kóroki tényezőkre vezethető vissza, illetve a munkavállalónak optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételének a következménye.

A foglalkozási megbetegedések jegyzékét az 27/1996. NM-rendelet melléklete tartalmazza.

Az, hogy az emberi szervezetet ért károsodás munkabalesetnek vagy foglalkozási megbetegedésnek minősül-e, általában szakértő igénybevétele nélkül eldönthető, ez alól kivételt képez a jelen perben eldöntendő kérdés. A foglalkozási megbetegedésnek minősítés alapjául szolgáló vizsgálati lap és a néhai munkavállaló halálos kimenetelű foglalkozási megbetegedésnek minősítő hatósági határozat, valamint a munkaügyi bíróság által kirendelt és a néhai munkavállaló balesetét munkabalesetnek minősítő igazságügyi orvosszakértő szakvélemény összevetéséből a foglalkozási megbetegedés és a munkabaleset fogalmak között kirajzolódik egy „metszethalmaz”.

A jogszabályi definíció szerint a baleset bekövetkezhet „aránylag rövid idő alatt”, a foglalkozási megbetegedés pedig lehet heveny, azaz hirtelen fellépő. Az, hogy a perbeli tényállás e „szürkezónán” belül melyik fogalom tárgykörébe esik, orvosszakmai kérdés, amelyet jelen perben szakértőnek kell eldöntenie.

A Kúria a fentiekre tekintettel a meghozott ítéletet hatályon kívül helyezte, és egyidejűleg új eljárásra és új határozat hozatalára utasította a munkaügyi bíróságot.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyből megtudhatja, adott esetben miért nem mindegy a hozzátartozóknak – a haláleset szomorú tényén túl –, illetve más esetben a károsultnak, hogy munkabalesetről vagy foglalkozási megbetegedésről van-e szó.

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.