adozona.hu
Ha az egyszemélyes kft. ügyvezetője várandós
//test-adozona.hu/tb_jarulekok_nyugdij/Ha_az_egyszemelyes_kft_ugyvezetoje_terhes_B8EJT4
Ha az egyszemélyes kft. ügyvezetője várandós
Egyszemélyes kft. tulajdonosa heti 36 órás munkaviszony mellett látja el az ügyvezetői tevékenységet. Az ügyvezető hölgy várandós lett, de mi a helyzet az esetleges táppénzzel, és a szülés után otthonról is el tudná látni a feladatok egy részét. Olvasónk kérdéseire Dr. Radics Zsuzsanna tb-szakértő válaszol.
Olvasónk így ismerteti helyzetét: egy kft.-nek egy tagja van, aki az ügyvezetést heti harminchat órás munkaviszony mellett látja el. Az ügyvezető hölgy várandós. Hogyan tud működni a cég, ha a terhessége alatt munkaviszonyára való tekintettel táppénzben részesül, illetve a szülés utáni időszak alatt (a gyermek fél éves koráig)? Ebben az időszakban elláthatja-e a mostani ügyvezetést díjazás nélkül a működéshez szükséges minimális teendőket – például az aláírásokat –, amelyeket otthonról is tud intézni? A munkaviszonyára való tekintettel táppénzre, illetve csedre jogosult-e, ha az egyszemélyes tagi jogviszonya továbbra is él, vagy meg kell azt szüntetnie? Meghatalmazással átadhatja-e az aláírást erre az időszakra? A cégbíróságon be kell-e jelentenie a meghatalmazással átadott aláírási jogot?
A tb-szakértő válasza
Feltételezem, hogy az ügyvezető tagként megbízási jogviszonyban, azaz társas vállalkozóként látja el az ügyvezetést. Ebből kiindulva kérdéseire az alábbi válaszokat adom.
Amennyiben munkaviszonyban a hölgy keresőképtelennek minősül, azonban tagsági jogviszonyában nem áll fenn a keresőképtelenség, akkor elláthatja az ügyvezetést. Más a helyzet akkor, ha mindkét jogviszonyában keresőképtelen lesz – például veszélyeztetett terhes – akkor hosszabb időre fennálló keresőképtelenségre tekintettel átmenetileg mást kell megbízni az ügyvezetői teendők ellátásával.
Csecsemőgondozási díj
Az 1997. évi LXXXIII. törvény rögzíti, hogy többek között akkor nem jár csecsemőgondozási díj a biztosítottnak, ha bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet – keresőtevékenységet folytat.
Keresőtevékenységet 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtási rendelete szabályozza, amely szerint keresőtevékenység az 1997. évi LXXX. törvény 5. §-ában meghatározott biztosítási jogviszonyban, valamint egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett személyes tevékenység.
A társas vállalkozói jogviszony biztosítási jogviszonynak minősül. Társas vállalkozóként, ha az ügyvezető személyesen tevékenykedik – például aláír, ügyeket intéz – akkor nem lesz jogosult csecsemőgondozási díjra.
Mindezek alapján javasolnám, hogy a táppénz és a csecsemőgondozási díj alatt más személy lássa el az ügyvezetést. Ezt a változást szerepeltetni kell az egyszemélyes kft. alapító okiratában, és a változást (még ha az határozott időre is szól) be kell jelenteni a cégbíróságon is.
Hozzászólások (2)
Kedves Hozzászóló!
Kérjük, hogy kérdésté ne kommentárban, hanem a portál "Kérdések és válaszok" menüjében szíveskedjék feltenni!
Köszönettel: az Adózóna csapata
Tisztelt Szakértő!
Tovább gondolva a fent vázolt szituációt, szeretném megkérdezni, mi a helyzet akkor, ha az ügyvezető hölgy úgy dönt, hogy az ügyvezetéssel kapcsolatos dolgokat mégis ő látja el a továbbiakban is és inkább nem kéri a CSED-et? Hogyan alakul ebben az esetben a járulékfizetési kötelezettsége a Kft-ben (esetünkben a Kft tagi jogviszony az egyetlen biztosítási jogviszonya).
Betegállományba vonulhat a szülés-csecsemőgondozás idejére? - vagy akkor megint nem láthatná el az ügyvezetői teendőket?
A további anyasági ellátásokra (GYED, GYES) való jogosultság ill. azok igénybe vétele befolyásolják az ügyvezetést, ill. a járulék fizetést?
Előre köszönöm megtisztelő válaszát!
István