Gyermekápolási táppénz, gyes, gyed: házastárs kontra élettárs

Megosztás Tetszik

A társadalombiztosítási és szociális ellátások tekintetében nem egyszer jelentősen különbözik a házastárs és az élettárs pozíciója. A következőkben folytatjuk ezzel kapcsolatos jellemző élethelyzetek és alkalmazandó szabályok áttekintését.

Az előzőekben említett özvegyi nyugdíjon túl, ugyancsak nagy jelentősége van az együttélési formának a gyermekvállalással kapcsolatos ellátások tekintetében.A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény szerint családi pótlékra a vérszerinti szülő az örökbefogadó szülő, illetve ezek velük együtt élő házastársa jogosult. Ugyanez vonatkozik a gyermekgondozási segélyre, illetve a gyermeknevelési támogatásra is. A kötelező egészségbiztosításról szóló 1997. évi LXXXIIII. törvény 5/B §-a p) pontja a szülő fogalmának a meghatározásánál ugyancsak rögzíti, hogy szülőnek minősül a vér szerinti szülőn kívül a vele együtt élő házastársa is.

Mindez azt jelenti, hogy például az édesanya házastársa is igényelheti – természetesen az egyéb jogosultsági feltételek fennállása esetén – a gyed-et, a gyes-t, akár a családi pótlékot, vagy a gyermekápolási táppénzt a házastársa gyermeke után, viszont ha csak élettársi kapcsolat áll fenn közöttük, akkor nem.

Más kérdés, hogy ezen ellátások esetében nyilatkozik leggyakrabban egyedülállóságáról a valójában élettársi kapcsolatban élő (tehát egyedülállónak nem tekinthető) szülő, hiszen ennek révén magasabb összegű családi pótlék illeti meg és lényegesen hosszabb ideig jogosult gyermekápolási táppénzre. (És akkor még nem tettünk utalást – a gyermekek védelméről szóló 1997. évi XXXI. törvény vagy a szociális igazgatásról szóló 1993. évi III. törvény alapján járó – a család egy főre jutó jövedelmétől függő – ellátásaira.)