Gyakran ismételt kérdéseket válaszol meg a NAV az új Tbj. kapcsán

Megosztás Tetszik

Az új Tbj. július elsején lépett hatályba, ezzel kapcsolatban a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV) sok kérdést érkezik, a gyakran ismétlődőkre most honlapján igyekszik választ adni hivatal.

1. 2020. július 1-jén hogyan változott az egészségügyi szolgáltatási járulék kötelezettségének bejelentése?

2020. július 1-je óta a NAV automatikusan előírja az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésének kötelezettségét, és erről értesíti az érintett személyt. A járulékot a NAV az Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatszolgáltatása alapján írja elő.

Ez azt jelenti, hogy a természetes személynek a fizetési kötelezettségét főszabály szerint már nem kell bejelentenie, arra csak kivételes esetekben van szükség. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a természetes személy bejelentését a NAV visszautasítaná, a „T/1011U jelű adatlapon benyújtott bejelentést a NAV minden esetben átveszi.

2. Külföldi biztosítás bejelentésére, illetve az egészségügyi szolgáltatási járulék kötelezettsége alóli kijelentkezésre 2020. július 1. óta hogyan van lehetőség?

Annak a tajszámos személynek, aki
♦ valamely EGT-tagállamban,
♦ Svájcban,
♦ Magyarország által kötött nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó államban,
♦ nemzetközi szervezet szociális biztonsági rendszerében
biztosított, be kell jelentenie a külföldön, illetve a nemzetközi szervezet szociális biztonsági rendszerében létrejött biztosítását és annak megszűnését 15 napon belül az egészségbiztosítónak.

A ’T1011U nyomtatványon csak a járulékfizetési kötelezettség visszamenőleges törlését lehet kérni (bejelentés típusa a „2-es” kód).

3. Most jöttem meg külföldről, de nem kaptam értesítést a NAV-tól egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére, pedig nincs munkahelyem és ellátásban sem részesülök. Mi a teendőm?

A ’T1011U adatlapon jelentheti be fizetési kötelezettségét az, akinek a NAV bármely okból nem írta elő a kötelezettséget. Az okok között szerepelhet, ha a fizetési kötelezettséggel érintett személy korábban nem minősült belföldinek vagy foglalkoztatója nem jelentette be a biztosítási jogviszony végét. A bejelentés mellett nyilatkozni kell arról is, hogy más EGT-államban vagy szociális biztonsági egyezményes államban nem áll fenn biztosítása.

4. Kaptam értesítést a NAV-tól egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére, amellyel nem értek egyet. Mi a teendő ilyenkor?

Ilyenkor egyeztetést kell kezdeményezni a kormányhivatalnál. Ha az illető biztosított, az egyeztetést a NAV-nál lehet kezdeményezni.

5. Mi a teendőm, ha nem tudom fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot?

Ha a magánszemély méltányolható jövedelmi, vagyoni és szociális körülményei miatt nem tudja határidőre befizetni a járulékot, fizetési kedvezményt (részletfizetést, fizetési halasztást, mérséklést) kérhet a NAV-tól, ami azonban csak akkor engedélyezhető, ha annak a törvényi feltételei fennállnak. A fizetési kedvezmény részletes szabályairól bővebb információ a NAV honlapján elérhető 30.1 számú információs füzetben olvasható.

Annak érdekében, hogy a szociálisan rászorult személy az egészségügyi szolgáltatásokra a jogosultságot megszerezze, abban az esetben, ha a NAV a fizetési kedvezmény engedélyezésére irányuló eljárásában olyan tényt tárt fel, amely a szociális rászorultság megállapítását megalapozhatja, akkor az érintett személy jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeinek adatait elektronikus úton hivatalból átadja a járási hivatalnak.

Szociális rászorultság alapján a járási hivatal annak állapíthatja meg az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságát

a) akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120 százalékát, továbbá azb) aki egyedülélő, és jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 százalékát
nem haladja meg, és családjának vagyona nincs.

Annak, aki ezeknek a szigorú feltételeknek megfelel, érdemes a járási hivatalt megkeresni annak érdekében, hogy az egészségbiztosítási szolgáltatásra való jogosultságát a járási hivatal a lehető legrövidebb időn belül megállapítsa.

Megoldást jelenthet az is, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetését a kötelezett helyett, annak hozzájárulásával más személy vagy szerv is teljesítheti. Az átvállalás a NAV jóváhagyásával válik érvényessé.

6. Mi történik, ha nem fizetem meg az előírt egészségügyi szolgáltatási járulékot?

Nem veheti igénybe térítésmentesen az egészségügyi szolgáltatást az, aki nem fizeti meg a járulékot és a 2020. július 1-jét követő időszakra az ebből keletkező hátralék összege több mint az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összegének hatszorosa (46 260 forint). Ebben az esetben a NEAK érvényteleníti a tajszámot is.

7. Miért van ennyiféle „lámpa”, mi mit jelent?

A jogviszony-ellenőrzés során a NEAK informatikai rendszere az alábbi jelzéseket adhatja az egészségügyi szolgáltatónak a beteg jogviszonyával összefüggésben:
♦ ZÖLD lámpa: a taj érvényes, jogviszonya rendezett;
♦ PIROS lámpa: a taj érvényes, jogviszonya rendezetlen;
♦ KÉK lámpa: külföldön biztosított, a taj átmenetileg érvénytelen;
♦ BARNA lámpa: a taj egyéb okból érvénytelen;
♦ SÁRGA lámpa: a taj érvényes, de korlátozott egészségügyi szolgáltatásokra jogosult.

Bővebb információ a NEAK honlapján érhető el.

8. 2020. július 1-je óta a nyugdíjas egyéni, illetve társas vállalkozó esetén felmerül-e az egészségügyi szolgáltatási járulékkötelezettség?

2020. július 1. óta nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie a nyugdíjas egyéni és társas vállalkozónak.

9. Nyugdíjas foglalkoztatottra milyen hatással van az új Tbj.?

2020. július 1-jétől a nyugdíjas kereső tevékenységet folytató (például közalkalmazott, megbízási jogviszonyban foglalkoztatott, választott tisztségviselő stb.) személyek mentesülnek a biztosítási és a járulékfizetési kötelezettség alól.

10. Mi a járulékalap a mezőgazdasági őstermelők esetében az új Tbj. szerint?

A mezőgazdasági őstermelő – ideértve a tevékenységét a tárgyévben kezdő mezőgazdasági őstermelőt is – a minimálbér 92 százalékának megfelelő összeg után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot. Akinek az e tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző évben elért bevétele nem haladja meg az szja-törvény szerinti mezőgazdasági kistermelőre vonatkozó bevételi értékhatárt, az őstermelői tevékenységből származó, tárgyévet megelőző évi bevételének 15 százaléka után társadalombiztosítási járulékot fizet. Az szja-törvény szerinti mezőgazdasági kistermelőre vonatkozó bevételi értékhatár számításánál figyelmen kívül kell hagyni a jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján folyósított, egyébként bevételnek számító támogatást.