hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Munkavégzés, vállalkozás gyermeknevelési támogatás mellett

  • Széles Imre, társadalombiztosítási szakértő

Számos kérdés merül fel a gyakorlatban a főállású anyasággal, vagyis a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. (Cst.) törvény 23. szakasza szerinti gyermeknevelési támogatással összefüggésben. Ennek apropóján cikkünkben röviden – különböző szempontok szerint – összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat.

Mindenekelőtt néhány szó a jogosultsági feltételekről. A Cst. 23. paragrafusa értelmében  gyetre az a szülő és az a gyám – ide nem értve a gyermekvédelmi gyámot és a kizárólag egyes gyámi feladatok ellátására kirendelt nevelőszülőt – jogosult, aki a saját háztartásában három vagy több kiskorú gyermeket nevel.

A gyermeknevelési támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől a 8. életévének betöltéséig jár.

Hogy a jogszabály alkalmazásában kit lehet szülőnek tekinteni, azt a Cst. 7. paragrafus (1) bekezdésének a) pontjából tudjuk meg. E szerint a vér szerinti szülő mellett szülőnek minősül

  • az örökbe fogadó szülő;
  • a szülővel együtt élő házastárs;
  • az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és esetében az erre irányuló eljárás már folyamatban van;
  • a szülővel együtt élő élettárs, ha az ellátással érintett gyermekkel életvitelszerűen együtt él, és a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy
  • a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja.

E két utolsó pontnak akkor van jelentősége, ha a három gyermek az élettársak gyermekeiből adódik. Például, ha az édesanyának van két gyermeke, míg az élettársának egy, akkor kérdésként merülhet fel, hogy adott-e a jogosultsági feltételként meghatározott gyermekszám.

Ennek bizonyítására a jogszabály (a fentiek szerint) két lehetőséget biztosít. Az egyik az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába történő bejegyzést igazoló tanúsítvány. Ezt a nyilvántartást a közjegyzői kamara működteti, és a közjegyzők vezetik, amelybe az érintettek úgy kerülhetnek bele, ha a közjegyző előtt nyilatkoznak arról, hogy egymással a Polgári törvénykönyv szerinti élettársi kapcsolatban élnek. A másik a gyetre vonatkozó igény beadását megelőzően legalább egy évvel közjegyzői okiratba foglalt élettársi viszony tanúsító nyilatkozat.

A jogszabály nem említi külön a bejegyzett élettársat, aminek az az oka, hogy ez – joghatását tekintve – a társadalombiztosítási jogszabályok alkalmazásában a házassággal esik egy tekintet alá.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben kifejtjük, hogy milyen szabályok betartása lehet keresőtevékenységet folytatni gyet mellett!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 November
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink