Gyakori kérdések a nyugdíjról, a nyugdíjba vonulási lehetőségekről

Megosztás Tetszik

A nyugellátásra vonatkozóan számos kérdés érkezik, illetve vetődik fel: néha bonyolultabbak, néha egyszerűbbek, akadnak egészen banálisnak tűnők is, összeállításunkban ezek közül tallózunk.

Tájékoztatja-e a nyugdíjbiztosítás az érintettet, hogy jogosultságot szerzett a nyugellátásra, legyen szó, akár korhatár betöltéséről, akár 40 év jogosultsági időről? Másként fogalmazva: automatikus-e a nyugellátás megállapítása?

A nyugellátásra vonatkozó igényt érvényesíteni kell.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 64. szakasza értelmében a nyugellátást írásban, kizárólag az e célra rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon kell igényelni.

Az igényt visszamenőleg legfeljebb hat hónapra lehet érvényesíteni, az ellátást a jogosultsági feltételek fennállása esetén legkorábban az igénybejelentés időpontját megelőző hatodik hónap első napjától lehet megállapítani. Az igényt az ellátás megállapításának kezdő időpontjában hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni.

Ez alól a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személy jelent egyedüli kivételt, aki ha az öregségi nyugdíjkorhatárt betölti, akkor a 2011. évi CLXVII. törvény (Keny.) 18. szakasza értelmében ellátásának csökkentések nélküli teljes összegét öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani a számára.

A HVG TB 2023 különszám digitális kiadása

Amennyiben nők 40 évével valaki nyugellátást vett igénybe, a korhatár betöltése után változik-e a státusza, illetve van-e módja arra, hogy újraszámoltassa az ellátás összegét?

Nem változik. A "nők 40" alapján, vagy a korhatár betöltésével nyugdíjassá vált személy társadalombiztosítási jogállása között semmilyen különbség sincs. Ebből következően nincs mód arra, hogy az előző csoportba tartozó nyugdíjas a korhatár betöltését követően (ismételten) nyugdíjigényt nyújtson be.

Van-e lehetőség arra, hogy a már öregségi nyugdíjassá vált személy lemondjon a nyugellátásáról annak érdekében, hogy további szolgálati idő és nyugdíj alapjául szolgáló jövedelmet szerezzen.

A Tny. 83. § (1) bekezdése értelmében a megállapított nyugellátásról – a kivételes nyugellátás kivételével – a megállapító határozat véglegessé válását követő 15. napot követően nem lehet lemondani. Ezt követően a nyugdíjas státusz végleges, amelyen az sem változtat, ha a nyugellátás folyósítása kérelemre vagy a jogszabály alapján szüneteltetésre kerül.

Kérheti-e az igénylő, hogy az általa megadott időszakot mind a szolgálati idő, mind pedig a havi átlagkereset meghatározása során hagyja figyelmen kívül a megállapító szerv?

Erre nincs mód. A jogszabály pontosan meghatározza, hogy mely időszakokat kell figyelembe venni a szolgálati idő számítása során, illetve milyen jövedelmek figyelembe vételével kell meghatározni a nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkeresetet. Ez utóbbiak tekintetében a Tny. 22. § (2) bekezdése annyi engedményt tesz, hogy az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset meghatározásánál

a) álláskeresési támogatás összegét,

b) a gyes, gyed és gyet összegét,

c) a gyed, az ápolási díj összegét, valamint a szociális (1993. évi III. törvény) szerinti munka-rehabilitációs díjat és fejlesztési foglalkoztatási díjat,

d) a Péptv. (2004. évi CXXII.) törvény 3–5. §-a szerinti prémiumévek program, illetve különleges foglalkoztatási állomány keretében járó juttatás összegét,

e) a rehabilitációs ellátás összegét,

f) a rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés, a rendvédelmi egészségkárosodási járadék, a honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés vagy a honvédelmi egészségkárosodási járadék, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény szerinti egészségkárosodási keresetkiegészítés, egészségkárosodási járadék összegét,

g) a rehabilitációs járadék összegét, valamint

h) az a)–f) pont szerinti ellátások folyósításának időtartama alatt szerzett, biztosítással járó jogviszonyból származó jövedelmet, keresetet

– a kifizetésük, folyósításuk időpontjától függetlenül – csak akkor kell figyelembe venni, ha az az igénylőre kedvezőbb.

A „nők 40” évén túl van-e bármilyen lehetőség (például szolgálati idő vásárlása, több éves járulék egy összegben történő befizetése) arra, hogy valaki a nyugdíjkorhatárt betöltését megelőzően váljék öregségi nyugdíja jogosulttá?

A hatályos jogszabályi rendelkezések szerint nincs rá lehetőség.