Gyakori kérdések a megbízási jogviszonyhoz kötődő biztosítási szabályokról

Megosztás Tetszik

Noha a megbízással összefüggő társadalombiztosítási szabályok hosszú évek óta nem módosultak érdemben, a vonatkozó kérdések száma arra utal, hogy érdemes néhány jellemző problémára kitérni.

Az első gyakran felmerülő kérdés, hogy szerezhet-e teljes körű biztosítást az, aki kizárólag megbízási jogviszony keretében folytat tevékenységet?

A válasz igen, feltéve, hogy fennáll a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség. A megbízási jogviszonyban – amelyet a Tbj. (2019. évi CXXII. törvény) a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok körébe sorol – munkát végzőre a törvény 6. paragrafus (1) bekezdésének f) pontja értelmében akkor terjed ki a biztosítás, ha az e tevékenységből származó járulékalapot képező jövedelme havi szinten eléri a minimálbér 30 százalékát (ami 2022-ben havi 60 ezer forintot jelent), vagy naptári napokra számítva ennek a harmincad részét (azaz a 2000 forintot).

Ha e feltétel teljesül, akkor az érintett teljes körű biztosítást szerez. Ugyanakkor a társadalombiztosítási nyugellátásáról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 39. paragrafusának (1) bekezdése értelmében a megbízási jogviszonyban munkát végzőre is alkalmazni kell az arányos szolgálati időre vonatkozó szabályokat, tehát, ha a jövedelem havi vagy napi összege nem éri el a minimálbér havi vagy napi összegét, akkor a nyugdíj összegének megállapítása szempontjából a szolgálati időnek a jogviszony csak ezzel arányos része számítható be.

Ugyanakkor a nők 40 év után járó nyugdíjához szükséges jogosultsági idő vagy a nyugdíjjogosultsághoz szükséges 20, illetve 15 év szolgálati idő tekintetében egy nap megbízási jogviszonyban szerzett biztosítási idő egy nap jogosultsági, illetve szolgálati időnek minősül.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben példákon keresztül mutatjuk be, milyen biztosítási szempontokat érdemes szem előtt tartani megbízási jogviszony esetén!