GKI: Orbán 10 pontja keveseknek jelent segítséget

2012.07.04., 08:42 Frissítve: 2012.07.04., 08:44

Tetszik

A kormány által hétfőn bejelentett munkahelyvédelmi terv járulékcsökkentései egy-egy cég összes munkaerőköltségének csak kis részét érintik – hívta fel a figyelmet Adler Judit, a GKI Gazdaságkutató Zrt. foglalkoztatáspolitikai kutatásvezetője kedden. Hozzáfűzte, az elmúlt évek munkaadói járulékkedvezményei is csak mérsékelt eredményt hoztak a munkahelyek bővítésében.

Orbán Viktor miniszterelnök tízpontos munkahelyvédelmi akciótervet hirdetett hétfőn a parlamentben, ennek részeként a 25 év alattiaknál, az 55 év felettieknél és a képzettséget nem igénylő munkát végzőknél a munkáltatói járulékot a felére csökkentik.

A tartósan munkanélküliek alkalmazását segítendő a kormány javasolja, hogy esetükben az első két évben a munkáltatónak ne kelljen fizetniük dolgozóik után, a harmadik évben pedig a tervek szerint a jelenlegi fele lehet a munkáltatói teher, és ugyanígy járnának el a gyesről és a gyedről visszatérőknél is.

Adler Judit szerint jelenleg is működik a Start-kártyák rendszere, amely hasonló, munkaerő-piaci szempontból hátrányos csoportokat céloz meg, és korábban is voltak kísérletek a munkáltatói terhek csökkentésére. Mégsem javult számottevően ezen csoportok helyzete, ráadásul az elért kisebb eredmények is kétségesek – mutatott rá.

Ennek kapcsán a szakértő kifejtette, a járulékkedvezménnyel foglalkoztatott munkavállalók kiszoríthatják a nem támogatott munkaerőt, másrészt véges az ilyen kedvezmények motiváló ereje. Adler Judit szerint ugyanis csak a munkaerőköltségek egy szűk területén jelent segítséget egy ilyen csökkentés.

A kutatásvezető elmondta: becsléseik szerint egy cégnél a munkaerőköltségek (bér- és járulékköltségek együtt) átlagosan az összes költség ötödét teszik ki, ezen belül 60 százalékra rúgnak a bér-, és 40 százalékra a járulékköltségek. Utóbbiból a munkaadó által fizetett járulékok felét engednék el – hívta fel a figyelmet Adler Judit.

A miniszterelnök hétfői bejelentése szerint az öt megcélzott csoportban a szociális hozzájárulási adót és a szakképzési hozzájárulást százezer forintos bruttó bérig csökkentik.

Adler Judit azt mondta, a célcsoportokat jól azonosította be a kormány, ugyanakkor ahhoz, hogy a "célzás" jól sikerüljön, "finomhangolt" részletszabályozás szükséges. Hozzáfűzte, az sem tudható, kikre – a már állományban lévőkre is, vagy csak az újonnan felvett munkaerőre – vonatkozik a kedvezmény. Szerinte azonban ha a már állományban lévőkre is érvényes lenne, akkor a miniszterelnök által említett 250 000 embernél jóval többet érintene.

Az eddigi hasonló lépések tapasztalataira hivatkozva a szakértő felhívta a figyelmet arra is, hogy a versenyszférában jellemzően csak a járulékkedvezmény kihasználásához szükséges minimális időtartamra vettek fel új munkavállalót, így a hasonló lépések nem hoztak tartós munkahelybővülést.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.