Fizetés nélküli szabadság: mikor kell, és mikor nem kell járulékot fizetni?

dr. Radics Zsuzsanna tb-szakértő, jogász

2018.08.09., 12:36 Frissítve: 2018.08.09., 00:13

Tetszik

A munka törvénykönyve (Mt.) részletesen szabályozza a munkavállaló fizetés nélküli szabadságát és annak típusait. Cikkünkben a fizetés nélküli szabadság egyes eseteit és az azokhoz kapcsolódó 1997. évi LXXX. törvény társadalombiztosítási szabályait ismertetjük.

A fizetés nélküli szabadság kapcsán elkülöníthetünk két esetet. Az egyik, amikor a jogszabály rendezi a fizetés nélküli szabadságra jogosultságot, míg a másik, amikor a munkáltató és a munkavállaló megállapodásán – azaz megegyezésen – alapul a fizetés nélküli szabadság kiadása.

Elsőként tekintsük át a jogszabályon alapuló fizetés nélküli szabadságot és az ahhoz kapcsolódó biztosítási jogviszonyt!

Az Mt. négy esetet említ, amikor a munkavállalónak jár a fizetés nélküli szabadság.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben bemutatjuk az egyes eseteket, valamint a fizetés nélküli szabadság, illetve a biztosítotti jogviszony kapcsolatát.

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.