Fizetés nélküli szabadság: kinek kell járulékot fizetnie?

Megosztás Tetszik

Munkavállaló fizetés nélküli szabadságot igényel. Járulékbevallási és -fizetési szempontból milyen kötelezettségei vannak a munkáltatónak és a munkavállalónak? Biztosított jogkörbe tartozik-e, vagy milyen feltételekkel tartozik biztosított körbe? Ha kell maga után fizetnie egészségbiztosítási járulékot, akkor azt hogyan teheti meg? Visszamenőlegesen lehet-e, kell-e járulékot fizetni? Milyen következményei vannak, ha nem fizeti maga után a meghatározott járulékot? Széles Imre tb-szakértőnk válaszolt.

A fizetés nélküli szabadság tartama alatt az 1997. évi LXXX. (Tbj.) törvény 8. paragrafusának a) pontja alapján szünetel a biztosítás, kivéve, ha

• a fizetés nélküli szabadság idejére csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási segély vagy gyermeknevelési támogatás kap, vagy

• a fizetés nélküli szabadságot tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén, illetve

• önkéntes tartalékos katonai szolgálat teljesítése céljából veszik igénybe

A biztosítás szünetelése azt jelenti, hogy az érintett magánszemély az adott időszakban nem tekintendő biztosítottnak, nem szerez szolgálati időt, és egészségügyi szolgáltatásra sem jogosult. Ráadásul ebben az esetben nem alkalmazandó az úgynevezett 45 napos szabály, tehát az egészségügyi szolgáltatás a fizetés nélküli szabadság első napjától nem illeti meg a munkavállalót.

Ebből következően a magánszemély a Tbj. 39. paragrafusának (2) bekezdése alapján egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett, amely teljesítése érdekében be kell jelentkeznie a NAV-hoz. A munkáltatónak a biztosítás szünetelésének időtartama alatt járulék-, szochofizetési kötelezettsége nincs, ugyanakkor a szüneteltetés tényét a T1041-es nyomtatványon be kell jelentenie.