Ezektől függ a társas vállalkozások vezető tisztségviselőinek járuléka

Megosztás Tetszik

Sokan még mindig bizonytalanok, hogy a társas vállalkozás vezető tisztségviselője járulékainak mértéke mitől függ, jóllehet a szabályok már tavaly januártól módosultak. Összefoglaltuk és példákkal illusztráljuk a legfontosabb tudnivalókat.

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvényben (továbbiakban Tbj.) 2012. január 1-jétől megváltozott a társas vállalkozó fogalma, így jelentősen módosult a gazdasági társaságok, különösen a kft-k, a bt-k és kkt-k vezető tisztségviselő tagjának biztosítási jogviszonya és ezzel együtt a járulékfizetési kötelezettsége is.

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselői e feladatukat továbbra is munkaviszonyban vagy – a polgári törvénykönyvnek a megbízási jogviszonyra vonatkozó szabályai figyelembevételével – úgynevezett társasági jogi jogviszonyban láthatják el. Az egyszemélyes kft. tagja, valamint a bt. üzletvezetésre egyedül jogosult beltagja csak akkor láthatja el a vezető tisztséget munkaviszonyban, ha a társasági szerződés erről rendelkezik. Tehát ezt a társasági szerződésben rögzíteni kell.

A Tbj. 4. § d. pont 5. alpontja szerint a vezetői tisztség ellátása tekintetében társas vállalkozónak minősül a bt., kft. és a  közkereseti társaság (kkt.) olyan természetes személy tagja, aki a vezető tisztséget nem munkaviszony alapján látja el és a társaság tevékenységében való személyes közreműködésre tekintettel egyébként nem minősül társas vállalkozónak.

Az előzőleg említett eset egyrészt akkor lehetséges, ha az említett társaságok tagjai megbízási jogviszony alapján kizárólag csak a vezető tisztséget látják el az adott társaságban, a társaság tevékenységében személyesen nem működnek közre és arra a társasági szerződés szerint sem kötelezettek. Másrészt, ha a társaság tagja a megbízási jogviszonyban ellátott vezetői tisztség mellett a társaság tevékenységében munkaviszony keretében vagy megbízás alapján (és nem társas vállalkozóként) végez munkát.

Fontos, hogy a Tbj.-nek ezen rendelkezése kizárólag a bt., a kft. és kkt. olyan természetes személy vezető tisztségviselőjére vonatkozik csak, aki egyben tagja is a gazdasági társaságnak.
A gazdasági társaságok társas vállalkozónak minősülő vezető tisztségviselő tagjai lehetnek főfoglalkozású, többes jogviszonyos (másodfoglalkozású) és kiegészítő tevékenységű társas vállalkozók. A járulék- és a szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettséget ennek megfelelően kell teljesíteni.

Többes jogviszonyosnak akkor minősül a társas vállalkozó, ha e jogviszonyával egyidejűleg közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat, vagy egyidejűleg rendelkezik legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal. Ez a munkaviszony megvalósulhat akár más foglalkoztatónál, de lehet akár a tag saját társaságánál is például ha a társaság tevékenységében való személyes közreműködést munkaviszonyban látja el és a heti munkaideje eléri a 36 órát.

Ez azért fontos, mivel e szabály alapján, ha a vezető tisztségviselő a bt-vel legalább heti 36 órát elérő munkaviszonyban áll, s emellett látja el az ügyvezetői teendőket, akkor a társas vállalkozói jogviszony többes jogviszonynak minősül. Így itt csak akkor van társadalombiztosítással kapcsolatos fizetési kötelezettség, ha a tárgyhónapban történt személyes közreműködés alapján jövedelem kifizetés. Vagyis itt nem érvényesül az úgynevezett minimum járulékfizetési kötelezettség (szociális hozzájárulási adó legalább a minimálbér/garantált bérminimum 112, 5 százaléka -, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék legalább a minimálbér/garantált bérminimum 150 százaléka-, nyugdíjjárulék legalább a minimálbér/garantált bérminimum 100 százalék alapján).

Kiegészítő tevékenységűnek az a társas vállalkozó minősül, aki e tevékenységét saját jogú nyugdíjasként folytatja, vagy özvegyi nyugdíjban részesül és betöltötte a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt.

Főfoglalkozású a társas vállalkozó akkor, ha az előzőekben ismertetettek alapján nem minősül többes jogviszonyosnak vagy kiegészítő tevékenységűnek.

A gazdasági társaságok azon vezető tisztségviselőinek a biztosítási jogviszonyát, akik a társaság tevékenységében való személyes közreműködésük alapján már társas vállalkozónak minősülnek vagy a vezetői tisztséget, mint külsős személy (nem tagjai a társaságnak) látják el megbízási jogviszonyban – a vezetői tisztség tekintetében – továbbra is a Tbj. 5. § (1) bekezdésének g) pontja alapján kell elbírálni. Vagyis akkor áll fenn a biztosítási jogviszony, ha az az e tevékenységből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelem eléri a minimálbér 30 százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét. Ez 2014. évben –figyelemmel a minimálbér 101 500 forintos összegére – havi 30 450 (napi 1015) forint.

Példák

1.) Bt. üzletvezetésre egyedül jogosult tagja e tevékenységét – a társasági szerződésben meghatározottak alapján – munkaviszonyban látja el. Munkabére havi 150 000 forint. A bt-nek a havi 150 000 forint után 27 százalékos szociális hozzájárulási adót, 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást kell fizetnie, az üzletvezetésre feljogosított tag pedig a bruttó munkabér után 8,5 százalék egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot, s 10 százalék nyugdíjjárulékot köteles fizetni (Lásd Tbj. 5. 18., 19. §-ai, Szochó 455. § (2) bekezdés).

2.) Gazdasági társaság ügyvezetője e tevékenységét munkaszerződés alapján látja el, s emellett a társaság tevékenységében személyesen közreműködik. Munkaszerződése alapján ügyvezetői tevékenységéért havi 120 000 forint munkadíjban részesül. Tagsági jogviszonya alapján a tárgyhónapban nem vesz fel személyes közreműködés alapján kiosztott jövedelmet. Az előbbiekben részletezett szabályok alapján a társaság az ügyvezetői teendők ellátásáért kifizetett 120 000 forint után 27 százalék szociális hozzájárulási adót, s 1,5 százalék szakképzési hozzájárulást köteles fizetni, az ügyvezető pedig a bruttó munkabér után 8, 5 százalék egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot, s 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet (Lásd Tbj. 31. § (4) bekezdés és Szocho 458. §). Tagsági jogviszonya után sem a társaságnak, sem a tagnak nincs közteher fizetési kötelezettsége, mivel a tárgyhónapban nem történt járulék/szociális hozzájárulási adó alapját képező jövedelem kifizetés.

3.) Kft. ügyvezetője e tevékenységét tagi jogviszonyban látja el, más biztosítási jogviszonya nincs. A Tbj. 4. § d.) pont 5. pontja alapján az ügyvezető társas vállalkozónak minősül, s így a kft. köteles utána havonta a személyes közreműködés alapján kiosztott jövedelem, de legalább a minimálbér 112, 5 százaléka alapján megfizetni a szociális hozzájárulási adót és az 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást. Az ügyvezető pedig havonta a személyes közreműködés alapján kiosztott jövedelem, de legalább a minimálbér 150 százaléka alapján megfizetni az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot, s legalább a minimálbér alapján a nyugdíjjárulékot. A fizetési kötelezettségek alapja azért csak a minimálbér, mert az ügyvezetői tevékenység nem minősül olyan tevékenységnek, ami középfokú végzettséget igényel (Lásd Tbj. 27. § (2) bekezdés és 2011. évi CLVI. törvény 457.§ (1) bekezdés).

4.) Közkereseti társaság tagja az ügyvezetői teendőket tagi jogviszony keretében látja el, de e jogviszonya mellett rendelkezik heti 40 órás munkaviszonnyal. A Tbj. 31. § (4) bekezdése alapján a legalább heti 36 órás munkaviszonyban álló társas vállalkozó esetén az egyéni járulékokat a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelem után kell megfizetni. A szociális hozzájárulási adó szabályait is tartalmazó, 2011. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Szochó) 458. §-a alapján a közkereseti társaságnak is csak akkor van szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettsége, ha a tárgyhónapra van személyes közreműködés alapján kiosztott jövedelem. A fentiek alapján az adott esetben a tagi jogviszonyban álló ügyvezető e jogviszonya alapján csak akkor fizet a tényleges jövedelem alapján egészségbiztosítási-, valamint nyugdíjjárulékot, ha a tárgyhónapra van személyes közreműködés alapján kiosztott jövedelme. A közkereseti társaságnál ugyanez a helyzet a szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettségnél.

5.) Ügyvezetői tevékenység ellátása több gazdasági társaságnál tagi jogviszonyban. Ilyen esetben a Tbj. 31. § (5) bekezdését és a Szocho 458. §-a alapján a minimum fizetési szabályokat csak az egyik tagsági jogviszony esetében kell megfizetni, a másik társaságnál csak akkor van járulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség, ha a tárgyhónapra volt személyes közreműködés alapján kiosztott jövedelem. Arra vonatkozóan, hogy a minimum szabályok szerinti fizetési kötelezettséget melyik társaságnál teljesítik, évente egy alkalommal, legkésőbb január 31-éig tett választási nyilatkozat alapján kell az adóhatóságot tájékoztatni.

6.) Az ügyvezetői teendőket olyan saját jogú nyugdíjas látja el tagi jogviszonyban, aki a nők 40 éves jogosultsági idő alapján megállapított öregségi nyugdíjban részesül, de a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt 2014. március 6-án tölti be. Ez esetben a fizetési kötelezettségekre a Tbj. 36. §-ának (1) bekezdése és a Szocho 455. § (2)- (3) bekezdése az irányadó.
Eszerint a társas vállalkozás köteles megfizetni a 2014. január 1-jétől havi 6810 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot, valamint 2014. március 6-áig a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót is akkor, ha a tárgyhónapra volt személyes közreműködés alapján jövedelem kifizetés. 2014. március 7-étől már nem lesz szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség akkor sem, ha van személyes közreműködés alapján kiosztott jövedelem, mivel a Szocho 455. § (3) bekezdése szerint nincs ilyen fizetési kötelezettség – többek között – akkor, ha a gazdasági társaság tagja saját jogú nyugdíjas és a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt már betöltötte. A 40 éves jogosultsági idő alapján saját jogú nyugdíjas tag pedig függetlenül attól, hogy a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte-e vagy sem, csak akkor köteles nyugdíjjárulékot fizetni, ha a tárgyhónapban van személyes közreműködés alapján kiosztott jövedelme. 

Az esetben, ha a nyugdíjas hölgy ügyvezetőként történő foglalkoztatása nem a társas vállalkozás tagjaként, hanem munkaviszony keretében történne, akkor a társadalombiztosítási terheket a bruttó munkabér alapján kellene teljesíteni. Ez azt jelenti, hogy a társaság a bruttó bér után 27 százalék szociális hozzájárulási adót, a nyugdíjas pedig 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot, s 10 százalék nyugdíjjárulékot kellene, hogy fizessen (Lásd Szocho 455. § (2) bekezdés, Tbj. 25.§).