Ezek az ellátások illetik meg a nyugdíjas biztosítottat

Megosztás Tetszik

Amennyiben sajátjogú nyugdíjban részesülő személy létesít biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt, rá is az általános szabályok szerint terjed ki a biztosítás, utána is meg kell fizetnie a foglalkoztatónak a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót és egyéni járulékként le kell vonnia és megfizetnie a 10 százalékos nyugdíjjárulékot és a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot.

De vajon milyen ellátások illetik meg e járulékfizetése révén, hiszen nyugdíjasként már további szolgálati időre nincs szüksége, és egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságát is megalapozná a nyugdíjas státusza.

Azért a feltételes mód, mert az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 16.  § (4) bekezdése egyértelműen kimondja, hogy egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozó igényjogosultságot egyszerre csak egy jogcímre tekintettel lehet megállapítani. Tehát amennyiben a nyugdíjas biztosítási jogviszonyt létesít, akkor az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága ez alapján áll fenn, melynek az is a következménye, hogy a központi költségvetésnek nem kell megfizetnie utána az Egészségbiztosítási Alapba – az egyénként a Tbj. 25. § (6) bekezdése alapján minden nyugdíjas után havonta átutalt – 5790 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot.

De lépjünk a tovább a pénzbeli ellátásokra. A sajátjogú nyugdíja munkavállalót a 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulék, illetve az 1,5 százalékos munkaerő-piaci járulék nem terheli, így az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira (például táppénzre) nem jogosult, ahogy értelemszerűen álláskeresési támogatást sem vehet igénybe. Munkaviszonyban álló dolgozóként keresőképtelensége esetén a betegszabadság viszont természetesen megilleti.