Ez a büntetése az álfoglalkoztatónak

Megosztás Tetszik

A szívességi bejelentés időtlen idők óta gyakorlat Magyarországon, jóllehet a társadalombiztosítási jogszabályok hol tiltották, hol pedig szankcionálták ezt. Bemutatjuk, jelenleg milyen következményekkel jár, ha fény derül az álfoglalkoztatásra.

A szívességi bejelentés lényege, hogy adott vállalkozás olyan személyt jelent be biztosítottként – annak jövőbeni társadalombiztosítási ellátásai érdekében –, aki valójában semmilyen tevékenységet sem folytat nála.  Amennyiben családi vállalkozásról van szó, a költségeket (adók, járulékok) értelemszerűen a vállalkozás állja, amennyiben nincs a felek között családi kötelék, akkor pedig maga a biztosított téríti meg az ezzel kapcsolatos kiadásokat a „munkaadójának”. 

Például, ha egy kismama a szülése előtt néhány hónappal elveszíti az állását, megoldás lehet a szívességi bejelentés, hiszen 2 havi járulékfizetésért cserében 2 évnyi ellátás (terhességi gyermekágyi segély, gyed szerezhető.

Ahogy utaltunk rá, a szívességi bejelentés nem új jelenség, különböző formában és mértékben korábban is előfordult, ami ellen a jogalkotó minden időben igyekezett fellépni.

Így például a jelenleg hatályos társadalombiztosítási törvények „jogelődje” az 1975. évi II. törvény, illetve végrehajtását segítő MT rendelet értelmében az egyéni vagy társas vállalkozó legfeljebb segítő családtagként jelenthette be házastársát, élettársát, de alkalmazottként nem. 

Vagyis ha egy egyéni vállalkozó a házastársát tényleges munkaviszonyban foglalkoztatta, rá nem terjedt ki a biztosítás.

Az 1998-ban hatályba lépett 1997. évi LXXX. törvénybe (Tbj.) már nem került át ez az előírás, de ettől függetlenül a Tbj. 55. szakasza is tartalmazott – egészen 2013. december 31-éig (!) – egy témánkkal kapcsolatos felelősségi szabályt.

E szerint a természetes személy, jogi személy vagy egyéb jogalany, aki (amely)
• valótlan adatok közlésével olyan személyt jelentett be, akire a biztosítás nem terjed ki, vagy
•  a járulékokat jogellenesen a tényleges járulékalapot képező jövedelemnél magasabb összeg után állapította meg és vallotta be,
a jogsértés időtartamára – a bejelentés vagy bevallás megalapozatlanságától függetlenül – köteles a járulékot, illetve a magasabb összeg utáni járulékot megfizetni.

Ez az előírás tehát azt jelentette, hogy amennyiben a jogszerűtlen bejelentést és járulékfizetést állapítottak meg a társadalombiztosítási igazgatási szervek, az ezzel kapcsolatos járulékokat „büntetésből” nem fizették vissza.  A szociális hozzájárulási adó előírásait tartalmazó (2011. évi CLVI.) törvénybe már nem vezette át ezt a szabályt a törvényhozás, és ahogy említettük, ez évtől a Tbj-ből is kivezették.
OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, mivel büntetik az álfoglalkoztatást!