Elmaradt munkabér utólagos rendezése, tb-je, kamata

Megosztás Tetszik

Hogyan kell utólag rendezni az elmaradt munkabért, milyen kötelezettségek terhelik a munkáltatót és a munkavállalót? Olvasói kérdésre Juhász Tibor okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő válaszolt.

Olvasónk így részletezte kérdését: „2014-ben az egyik dolgozónak téves időadatsoron (igazolt, nem fizetett távollét) lett számfejtve, majd bevallva a 08-as bevallásban 1 napja. Ezt most 2015-ben szeretnénk javítani, kérdésem, hogy hogyan kell? A 1408-as bevallásban csak helyesbítem az időadatot (igazolt, fizetett távollétre), és most a soron következő számfejtésben „elmaradt bérként” számfejtjük az összeget, és késedelmi kamatot fizetünk utána? A késedelmi kamatból szja-t vonunk és 27 százalékos ehót fizetünk?”

„Az nem teljesen értem, hogy mit jelent a téves idő adatsor, miután a kifizetési elemek tartalmának, (már ami a munkaviszony jövedelmet illeti) a munkaügyi ellenőrzés során van jelentősége, a 08-as bevallás M adatlapja a kifizetéseket a 1508M-04 lapon a 360-370 sorok tartalmi igénye szerint a jövedelem típusok szerint kéri megjeleníteni, de a munkaviszonyból származó bérjövedelmet az érdekképviseleti díj nélkül összevontan tartalmazza” – jegyezte meg Juhász Tibor, majd a következőket válaszolta:.

Ha az M adatlap tartalmi soraiban van változás, ami adófizetési kötelezettségen nem eredményez változást, csak a sorok között rendez át, akkor az helyesbítés lesz, ami személyt is érint, ha az elszámolandó, bevallandó adóban változás lesz, akkor önellenőrzés lesz, ami személyt is érint, természetesen ha az eredeti időpontban egyébként  a kifizetés megtörtént, ha nincs változása az összevont jövedelmi adatokban, akkor nincs helyesbítés sem, csak a nyilvántartásokban kell a munkaügyi elszámolások miatt a téves „idősort” rendezni.

Abban az esetben, ha a változás tartalmi változás és van többlet kifizetés, azaz elmaradt bér, amit a jelenben kell rendezni, akkor a következők szerint kell eljárni.

Az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 50. §-a egyértelműen rendelkezik arról, hogy a foglalkoztató a biztosítottnak a tárgyhónapban kifizetett (juttatott), járulékalapot képező jövedelem alapján köteles az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot, a nyugdíjjárulékot megállapítani és a biztosítottat terhelő járulékot levonni és a megállapított tárgyhavi járulékot a tárgyhónapot követő hónap 12-éig bevallani, illetőleg megfizetni az állami adóhatóságnak.

Az elmaradt jövedelem, az elmaradt munkabér és annak a rendszeres juttatásnak a pénzbeli értéke, amelyre a munkavállaló a munkaviszony alapján a munkabéren felül jogosult, feltéve, ha azt rendszeresen igénybe vette.

Éppen ezért megkülönböztetjük, az elmarad bért és a kártérítést és a késedelem miatt a kamatot.

A munkaviszonnyal kapcsolatban munkáltatónak, a volt munkáltatónak a megtérített elmaradt jövedelme (elmaradt munkabér, végkielégítés, fizetett ünnep, bérpótlékok stb.), a munkáltató, a volt munkavállaló munkaviszonyból származó jövedelemének minősül és a járulékfizetési kötelezettséget az általános szabályok szerint kell teljesíteni.

A kártérítés, nem az elmaradt jövedelmet pótolja, az Szja tv. 1 sz. mellékletének 6.1 pontja alapján adómentes jövedelem. Ebből következően a munkáltatót terhelő összeg nem tekinthető járulékalapot képező jövedelemnek.

A kamat nem kártérítés és nem is jövedelem.

A fentiekből következik, hogy az elmaradt jövedelemből mindent vonunk, így személyi jövedelemadót, nyugdíjjárulékot, egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot is.

A járulékalapot képező jövedelmet akkor is számításba kell venni, ha annak kifizetésére a biztosítási jogviszony megszűnését követően kerül sor.

A munkáltatónak az utólag kifizetett munkabér után (elmaradt munkabér) a járulékokat a járulékalapot képező jövedelem kifizetésének időpontjában érvényes járulék mértékek szerint kell megfizetnie, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 18. § (5) bekezdése értelmében.

Ugyancsak a kifizetéskor érvényes járulékmértéket kell alkalmazni a magánszemélytől levonandó nyugdíj és egészségbiztosítási járulék esetében is. A Tbj. végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.) kormányrendelet 4/A § (2) bekezdése további szabályt tartalmaz arra vonatkozóan, hogyan kell eljárni az utóbb kifizetett járulékalapot képező jövedelemből történő járulék levonást tekintve.

E szerint, az esedékességet követő időpontban kifizetett járulékalapot képező jövedelmet (elmaradt követelést) a Tbj. 24. §-ának (1) bekezdése szerinti járulékfizetési kötelezettség megállapításánál a járulékfizetés felső határáig arra az évre, illetve arra az időszakra kell figyelembe venni, amelyre azt kifizették.

Nézzük a kamat szabályokat. Ha a munkáltató a bérfizetés határidőben való teljesesítés kötelezettségét megszegi, akkor késedelembe esik.  A késedelmes fizetés jogkövetkezményeit nem az Mt., hanem a polgári törvénykönyv (Ptk.) határozza meg, összhangban azzal a jogalkotói szándékkal, hogy a Ptk.-t, az Mt. által meghatározott mértékben, a munka világában is háttérszabályként alkalmazni kell.

A Ptk. szerint pénztartozás esetén a kötelezett (jelen esetben a munkáltató) a késedelembe esés időpontjától kezdődően a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal idegen pénznemben meghatározott pénztartozás esetén az adott pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamattal, ennek hiányában a pénzpiaci kamattal megegyező mértékű késedelmi kamatot köteles fizetni, akkor is, ha a pénztartozás egyébként kamatmentes volt.

Azaz, a munkáltató késedelme esetén az érintett naptári félév első napján (január 1. vagy július 1.) érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű kamatot köteles fizetni a munkavállalónak a késedelem idejére, azzal, hogy az így meghatározott kamat az egész naptári félévre vonatkozik, akkor is, ha az adott félévben a jegybanki alapkamat akár többször is módosult.

A késedelmi kamat a munkavállalót külön kérés, igény vagy bejelentés nélkül megilleti. A fizetési kötelezettséget nem érinti az sem, ha a munkáltató a késedelmét kimenti, azaz a késedelem nem neki felróható okból következett be (például egész napos áramkimaradás miatt a munkáltató a munkabérek utalásáról nem tudott időben gondoskodni). A késedelmi kamat iránti követelés az Mt. általános szabályainak megfelelően, 3 év alatt évül el.

A késedelmes teljesítésre tekintettel kifizetett kamat után a munkáltatót 27 százalékos eho terheli. Az említett kamat a Tbj. 21. § e) pontja értelmében nem járulékalap, illetve az 2011. évi CVI. törvény 455. § (3) g) pontja alapján nem alapja szociális hozzájárulási adónak.

Bevallása az Art. 31. § (2) 10. pontja alapján a tárgyhónaptól eltérő biztosítási jogviszony időtartamáról, amelyre tekintettel a tárgyhónapban járulékalapot képező jövedelem kifizetésére került sor, illetőleg az ezen időtartamra vonatkozó levont természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási, munkaerő-piaci és nyugdíjjárulék alapjáról és összegéről, nyújtunk be bevallást.