Így vehető figyelembe a bónusz a csed számításánál

Megosztás Tetszik

A gyermek születésekor nem mindegy, mekkora kasszával rendelkezik a család, fokozottan számít, milyen összegű ellátást remélhet a leendő szülő. A gyermekgondozási díj összege a jogszabályok szerint maximalizált, így a minimálbér kétszeresének 70 százalékánál többet senki sem kaphat. A csecsemőgondozási díjnak azonban nincs felső határa, így nem mindegy, mikor kapja meg például az éves bónuszát a munkavállaló.

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) határozza meg többek között a csecsemőgondozási díj jogosultsági feltételeit, valamint az ellátás számításának módszereit:

40. § (1) Csecsemőgondozási díjra jogosult az a nő, aki a gyermeke születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, és akinek a gyermeke

a) a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül születik, vagy

b) a biztosítás megszűnését követően negyvenkét napon túl baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül születik.

Szükséges tehát az előzetes biztosítotti idő (legalább 365 nap) a gyermek születését megelőzően, illetve a gyermek születésekor is biztosítottnak kell lenni (vagy pedig a megszűnést követő 42 napon belül kell születnie a gyermeknek).

Feltételezzük, hogy az alapjogosultságunk megvan, valamilyen összegű csecsemőgondozási díjra jogosult lesz az anya, a kérdés az, hogy mennyire!

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, milyen számítási lehetőségeket határoz meg a jogszabály és számoljon példánk segítségével! 

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.