Egyéni vállalkozó járulékfizetése – nem mindegy a kivét elszámolásának ütemezése

Megosztás Tetszik

Az egyéni vállalkozót – feltéve, hogy nem áll heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban, nem folytat nappali tagozaton tanulmányokat, illetve társas vállalkozóként nem tesz eleget minimum kötelezettségnek – havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli. Az egyéni vállalkozói járulék alapja főszabály szerint a kivét, ha viszont azt „rossz időpontban” számolja el a vállalkozó, jelentősen nőhet az éves járulékfizetési kötelezettsége.

A minimális járulékfizetés azt jelenti, hogy noha az egyéni vállalkozói járulék alapja főszabály szerint a kivét, illetve átalányadózó esetében az átalányban megállapított jövedelem, ezen túlmenően havi szinten legalább a minimálbér (vagy a garantált bérminimum) alapul vételével meg kell fizetnie a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot, illetve a minimálbér (vagy garantált bérminimum) 112,5 százalékának alapul vételével a szociális hozzájárulási adót (szocho).

Például, ha egy egyéni ügyvéd július havi kivétje csak 200 ezer forint, akkor az adott hónapra 219 ezer forint után kell megfizetnie a társadalombiztosítási járulékot, és 219 000 forint 112,5%-a, azaz 246 375 forint után lerónia a szochót.

Ezen a tényen az sem változtat, ha az említett adózó az ezt megelőző időszakban minden hónapban 1 millió forint után fizetett járulékot, tekintettel arra, hogy a minimum kötelezettségnek havi szinten (és nem havi átlagban) kell megfelelni.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha a kivétet „rossz időpontban” számolja el a vállalkozó, az éves járulékfizetési kötelezettsége jelentősen nőhet.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben példákkal szemléltetjük, mire érdemes odafigyelni!