Egyéni nyugdíjszámla, magánnyugdíjpénztár: hányadán állunk?

Megosztás Tetszik

Szigorú feltételhez kötné a kormány a magánnyugdíj-pénztárak fennmaradását, miközben számos ponton jelentős, a piaci szereplők által régóta szorgalmazott engedményeket tenne. A kormány szerint a tagdíjfizetők arányára előírt kötelező elvárással a nyugdíjvagyont védenék meg, a pénztárak szerint ez az érv botorság. Az általunk megkérdezett pénztári vezető egyenesen kijelentette: soha nem valósul meg, hogy az állami nyugdíjrendszerben – akár virtuálisan is – a valós befizetéseket tükröző egyéni számlákon írják jóvá a befizetett járulékokat.

A Magyarország 2015. évi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslat számos, a magánnyugdíj-pénztárak által régóta szorgalmazott könnyítést tartalmaz. 

Jelenleg a pénztárak a befizetett tagdíjaknak mindössze a 0,9 százalékát fordíthatják a működésükre. A törvénymódosítás szerint viszont a jövőben a tagdíjnak, tagdíjcélú támogatásnak már csak legalább a 97,5 százalékát kell jóváírniuk a fedezeti tartalék javára, szemben a hatályos 99,1 százalékkal.

Kedvező a pénztárak számára az is, hogy a duplájára, a jelenlegi 0,2 százalék helyett a saját kezelésű vagyon(rész) napi bruttó piaci értékei számtani átlagának a 0,4 százalékát költheti a pénztár a saját kezelésében lévő befektetések vagyonkezelésére. 

Tagdíjfizetésre ösztönző módosítás, hogy a magánnyugdíj-pénztári tagok időkorlát nélkül, bármikor dönthetnek úgy a jövőben, hogy vissza szeretnének lépni az állami nyugdíjrendszerbe. Ebben az esetben jogosultak lesznek arra, hogy az önkéntes alapon befizetett tagdíj, illetve tagdíj-kiegészítés összegét felvegyék, vagy azt önkéntes nyugdíjpénztári számlájukon jóváírassák.

A pénztáraknak kedvező új előírás, hogy a tagdíjfizetést elmulasztó tagok esetében jogosultak lennének a tag egyéni számlájának befektetéséből származó hozamát – a mindenkori pénztári egységes tagdíjnak a működési és likviditási alapra jutó hányadnak megfelelő összeggel, de legfeljebb a hozam összegével – csökkenteni, és azt a működési, és likviditási alap javára jóváírni.

Lehetővé tennék továbbá a pénztárak számára a járadékfizetést. A javaslat szerint a tagok választhatnak, hogy a pénztári járadékot kérik, biztosító intézettől, nyugdíjszolgáltató intézménytől vásárolt életjáradékot kérnek (jelenleg ilyen szolgáltatást egyelőre nem tudnak igénybe venni), vagy a társadalombiztosítási rendszerbeli nyugdíjszolgáltatásukat egészítik ki az életjáradékkal. 

A pénztári járadék havi összege az egyéni járadékszámla egyenlegének és a tagnak a járadék meghatározásakor hátralévő várható élettartama (hónapokban). A járadékkal szemben a folyósítás költségei érvényesíthetők. A törvénymódosítás szabályozza az öröklés kérdését is: a járadékos pénztártag halála esetén az egyéni járadékszámlán maradó összeg a kedvezményezettet, annak hiányában az örököst illeti meg.

Az említett módosítások jelentősen könnyítik a magánnyugdíj-pénztárak működését, de itt jön a feketeleves.

A törvényjavaslat ugyanis rögzíti: jogutód nélküli végelszámolással megszűnik a magánnyugdíjpénztár, ha a tagdíjfizető tagok száma a megelőző hat hónap átlagában legalább kettő hónapon keresztül a taglétszám hetven százaléka alá csökken. A parlament előtt lévő előterjesztés szerint ez a rendelkezés a salátatörvény kihirdetését követő napon lépne hatályba. 

Joggal értelmezte tehát úgy a piacon maradt négy magánnyugdíjpénztár (Szövetség, Horizont, Budapest, MKB), hogy 2014. második félévében kellene teljesíteniük a tagdíjfizetők számára meghatározott korlátot ahhoz, hogy életben maradhassanak. Sietve leszögezték: amennyiben az Országgyűlés ebben a formában elfogadja a törvényjavaslatot, akkor mind a négy pénztár lehúzhatja a rolót, s a több mint 61 ezer magánpénztári tag vagyona – hiába döntött ezzel ellentétesen – az államkasszába vándorol.

A Nemzetgazdasági Minisztérium a pénztárak felháborodását követően a hét elején közölte: nem lesz visszamenőleges hatályú a törvénymódosítás. Eszerint a pénztáraknak a jövő év első félévében kellene megfelelniük a kritériumoknak. Ehhez módosítani kell a benyújtott törvényjavaslatban a hatályba léptető rendelkezéseket.

Ki védi meg a nyugdíjvagyont?

A tárca azzal indokolta a szigorítást, hogy „a magánnyugdíj-pénztárakról az Országgyűlésnek beterjesztett javaslat védi a korábban kötelezően befizetett tagdíjakból származó, a jövőbeni nyugdíjjáradékok fedezetéül szolgáló vagyont”.

Az NGM hangsúlyozza: az MNB adatai szerint a magánnyugdíj-pénztárak tagjai közül ma már alig néhány ezren fizetik a havi, kötelező tagdíjat. 2011-ben a tagok még átlagosan havi tízezer forintot fizettek be, ami mára 500 forintra zsugorodott. Ez a pénztárak vagyonfelélését jelenti, így a nyugdíjasok járadékának majdani kifizetését veszélyezteti. A tagok nyugdíjának durván 25 százalékát a magánnyugdíj-pénztárakból kellene megkapniuk. "A kormánynak határozottan lépnie kell ebben a helyzetben, hiszen mintegy 60 ezer magánnyugdíjpénztár-tag nyugdíja került veszélybe" – áll a közleményben.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az elmúlt napokban több médium előtt is közölte: az intézkedések célja, hogy megvédjék a korábban befizetett tagdíjakból származó nyugdíjvagyont attól, hogy azt feléljék a pénztárak. Az M1 Ma Reggel című műsorában e hét hétfőn hozzátette: a kormányzat nem engedheti meg, hogy hatvanezer ember mindenféle ellátás nélkül maradjon. Legalábbis azok, akik tisztességesen fizetik a tagdíjat. Ők „arra számítanak, hogy a magánnyugdíj-pénztártól majd járadékuk lesz, de nem lesz, mert a többi tag nem fizeti a tagdíjat, és így ez egy álnyugdíjpénztár, mert a tagdíjakból csak a saját működését finanszírozza, azaz feléli a tagdíjat" – mondta.

A miniszter kijelentéseit pontról pontra cáfolják a magánnyugdíj-pénztárak – közölte kérdésünkre Kutiné Csurgai Ágota, a Szövetség Magánnyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója.

– A törvény határozottan tiltja, hogy a magánnyugdíj-pénztárak feléljék a tagok vagyonát! A mostani törvénytervezet tenné lehetővé, hogy legfeljebb a hozam erejéig csökkentsék a tagdíjat nem fizető tagok vagyonát.

– Csúsztatás, hogy a magánpénztári tagok a nyugdíjuk 25 százalékát a magánnyugdíj-pénztártól kapják. A 2010 októberéig megszerzett jogosultsági időre fedezik a pénztárak a nyugdíj 25 százalékát, azt követően viszont már az állami nyugdíjkasszából történik a kifizetés. A jelenlegi hozammutatókból kiindulva ad abszurdum az is megtörténhet, hogy a magánpénztárak a tagok nyugdíjának több mint a 25 százalékát fizetik majd ki.

– A mostani törvénymódosítás is rácáfol arra, hogy ellátatlanul maradhatnak a pénztártagok, lévén, hogy ha úgy látják, jobban járnának, ha az állami rendszerből kapnák a nyugdíjukat, közvetlenül nyugdíjba vonulás előtt is visszaléphetnek az állami rendszerbe.

– Pénzügyileg hiteltelen vád ál-nyugdíjpénztáraknak nevezni olyan intézményeket, amelyek átlagos hozama az elmúlt 10 évben, a válság ellenére 5,5-8,5 százalék között mozgott portfóliótól függően. 2013-ban a klasszikus portfóliók átlagosan 5,7, a kiegyensúlyozott portfóliók 8,2, míg a növekedési portfoliók 8,3 százalékos nettó hozamot hoztak az 1,7 százalékos infláció mellett.

A magánnyugdíj-pénztárak 2013-as reálhozamai (%)

* volt AXA
** 2014. június 30-án megszűnt, beolvadt a Horizont Magánnyugdíj-pénztárba
*** volt Allianz
Forrás MNB

Irreális elvárás a magánnyugdíj-pénztáraktól

Képtelenség legalább a tagok 70 százalékának tagdíjfizetéséhez kötni a magánnyugdíj-pénztárak fennmaradását – szögezte le Kutiné Csurgai Ágota. Az önkéntes pénztáraknál 30-60 százalékos a tagdíjfizetés úgy, hogy ahhoz jelentős személyi jövedelemadó kedvezmény társul. A magánpénztári megtakarítások esetén ugyanakkor nincs szja-kedvezmény, ráadásul – egy kivétellel – nincs kötelező tagdíjfizetés sem.

Valóban kedvező változás lenne a magánnyugdíj-pénztárak számára, ha a jelenlegi 0,9 százalék helyett a 2,5 százalékát vonhatnák le a befizetett tagdíjaknak a működésükre. A tagdíjfizetést ösztönzi az a törvénymódosítás, hogy ha a magánpénztári tagok úgy döntenek, vissza szeretnének lépni az állami nyugdíjrendszerbe, az önkéntes alapon befizetett tagdíjuk, illetve a tagdíj-kiegészítésük összegét felvehetnék, vagy azt az önkéntes nyugdíjpénztári számlájukon jóváírathatnák – ecsetelte az ügyvezető igazgató.

Hol vannak az egyéni nyugdíjszámlák?

Kutiné Csurgai Ágota kérdésünkre válaszolva határozottan leszögezte: véleménye szerint soha nem valósul meg, hogy az állami nyugdíjrendszerben – akár virtuálisan is – a valós befizetéseket tükröző egyéni számlákon írják jóvá a befizetett járulékokat. Csak a magánnyugdíjpénztárak tudják egyértelműen megmondani, hogy az adott munkavállaló esetében mennyi nyugdíjjárulékot vallottak be, és abból mennyit fizettek meg a munkáltatók, az állami rendszerben jelenleg nem lehet összevetni ezeket az információkat.

Ugyan a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál is rendelkezésre áll mindkét adat, azok összefésüléséhez azonban óriási informatikai fejlesztésre lenne szükség. Ennek viszont a jelenlegi felosztó-kirovó nyugdíjrendszerben nem is lenne értelme. 

Orbán Viktor miniszterelnök 2010. december 13-án kijelentette: aki visszalép a magánnyugdíj-pénztári rendszerből az állami nyugdíjrendszerbe, annak továbbra is lesz egyéni számlája. Ebből azonban négy év alatt semmi nem valósult meg. Annyi történt, hogy 2013 júliusában pályázatot írt ki a kormány az egyéni nyugdíjszámlák kialakítására a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségen keresztül. A projektet az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program keretében, 1,3 milliárd forint uniós támogatásból finanszíroztak volna. A programnak 2014. június 30-áig be kellett volna fejeződnie, beleértve a záró elszámolási csomag könyvvizsgáló általi hitelesítését is.

Folyamatosan változnak a projekt megvalósítására vonatkozó határidők az Elektronikus közigazgatás operatív program keretében megvalósuló „Sajátszámlás nyugdíjjárulék kezelés ügyfélkapcsolati fejlesztése" című kiemelt projekt támogatására vonatkozó részletes felhívás és útmutató című dokumentumban. A felhívás alátámasztja a Kutiné által elmondottakat, a következő olvasható benne: "a 2013. április 29-én hatályba lépő társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 96/A §-ának módosítása szerint a társadalombiztosítási egyéni számla a biztosított után 2012. december 31-ét követő időszakra bevallott (nem befizetett) nyugdíjjárulék összegére vonatkozó, az állami adóhatóságtól átvett adatokat tartalmazza".

A sajátszámla vezetésére 2013. június 1-jétől az ONYF-et jelölte ki a kormány. Az ügyfelek a sajátszámla megtekintésével a 2012. december 31-ét követő időszakra bevallott, az állami adóhatóság által átvett nyugdíjjárulék összegét ellenőrizhetik. A megtekintett adatok alapján a tartalommal kapcsolatban elektronikusan (esetleg postai vagy személyes úton is) bejelentést vagy kérelmet kezdeményezhetnek.

Érdekesség, hogy a projekt fizikai befejezésének (az utolsó projekttevékenység fizikai teljesítésének) a legújabb módosított határideje éppen a mai nap, vagyis 2014. november 30. Eddig az időpontig kellett volna megvalósulnia a projekt valamennyi tevékenységének, beleértve a kötelező könyvvizsgálatot is – fogalmaz a dokumentum a 23. oldalon.

Erre mondta azt Hargitai János, a KDNP képviselője a hvg.hu által készített videóban, amelyben szembesítették a kormánypárti képviselőket a miniszterelnök négy évvel ezelőtti ígéreteivel: nem igaz, hogy nem tartják be az ígéretet, legfeljebb késnek…