Egészségügyi szolgáltatási járulék: nekik nem kell megfizetni

Megosztás Tetszik

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) közleményt adott ki arról, hogy kinek nem kell megfizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot és ehhez milyen igazolások szükségesek.

Az elmúlt időszakban nagyszámú adózó fordult az adóhatósághoz a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 39. § (2) bekezdése alapján fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék (havi összege: 6810 forint, napi összege: 227 forint; a továbbiakban: járulék) fizetési kötelezettség megfizetésének méltányosságból történő elengedése érdekében.

A NAV tapasztalatai szerint a meg nem fizetett egészségügyi szolgáltatási járulék egy havi összegének (6810 forint/hó) adófolyószámláján történő előírását követően az adózók fizetési kedvezményi kérelmet terjesztenek elő e díj méltányosságból történő elengedése érdekében. Ezt az adóhatóság csak a tárgyi feltételek fennállása esetén engedélyezheti.

Ilyen esetben az adóhatóság részletesen vizsgálja adózó és az egy háztartásban élő hozzátartozók vagyoni, szociális helyzetét, jövedelmét és kiadásait. A méltányosság ugyanakkor csak lejárt adótartozás esetén engedélyezhető, így a gyakorlatban sokszor azzal találkoznak az adózók, hogy bár az adóhatóság egy adott hónapban az addig felhalmozott járulékra fizetési kedvezményt engedélyezett, a következő havi kötelezettség keletkezésekor ismét tartozása lesz, melyre ismét késedelmi pótlék kerül felszámításra.

Ennek elkerülése érdekében a NAV felhívja az adózók figyelmét, hogy a járulék megfizetése alól az adózó egyéb módon is mentesülhet. A Tbj. 16. § (1) bek. o) pontja ugyanis kimondja, hogy az egészségügyi szolgáltatásra jogosult - az e törvény szerint biztosított, illetőleg a 13. § szerint egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyeken túl - az, aki a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 54. §-a alapján szociálisan rászorult.

Szociális helyzetére tekintettel az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságának megállapítását így az a személy kérheti, aki az egészségügyi szolgáltatásra nem jogosult (mert nem biztosított, valamint szolidaritási alapon sem jogosult az egészségügyi szolgáltatásra és nem részesül olyan rendszeres pénzellátásban, mely őt az egészségügyi szolgáltatásra, jogosítaná), azonban jövedelmi helyzetére tekintettel nem képes az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésére.

Az adózó kérelmére indult eljárásban tehát a járási hivatal az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljából annak a személynek állapítja meg szociális rászorultságát,
a) akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120%-át (34 200 forint),
b) aki egyedülélő és jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 százalékát (havi 42 750 forintot) nem haladja meg, és családjának vagyona nincs.

A szociális rászorultság igazolásáról a járási hivatal hatósági bizonyítványt (a továbbiakban: bizonyítvány) állít ki. A bizonyítvány hatályossága 1 év. A bizonyítvány tartalmazza a rászoruló személy nevét, lakcímét - tartózkodási engedéllyel rendelkező hontalan személy esetén szálláshelyét -, társadalombiztosítási azonosító jelét, a rászorultság tényét, valamint az igazolás hatályosságát. A bizonyítvány a már hivatkozott feltételek fennállta esetén ismételten kiállítható. A szociálisan rászorult személyekről a járási hivatal nyilvántartást vezet és a külön jogszabály szerint bejelentési kötelezettséget teljesít az egészségbiztosítási szerv felé.