adozona.hu
Egészségbiztosítási járulék: amikor nem minősül megfizetettnek
//test-adozona.hu/tb_jarulekok_nyugdij/Egeszsegbiztositasi_jarulek_amikor_nem_mino_MSD82O
Egészségbiztosítási járulék: amikor nem minősül megfizetettnek
Osztalékból, árfolyamnyereségből, ingatlan bérbeadásából származó jövedelmet terhelő eho esetén miként kell kezelni az érvényesített családi járulékkedvezményt? A NAV tájékoztatója.
Érvényesített családi járulékkedvezmény esetén – függetlenül attól, hogy a járulékot a munkáltató nem vonta le, illetve a magánszemély nem fizette meg – a jogszabályok megfizetettnek tekintik a járulékokat. Vagyis a magánszemély jogosult egészségügyi ellátásokra, továbbá szolgálati időt is szerez.
A megfizetettség tekintetében kivétel az úgynevezett évi 450 ezer forintos szabály – derül ki a NAV által közzétett értelmezésből. Vagyis ha a járulékkedvezmény érvényesítője az adóévben 14 százalékos egészségügyi hozzájárulással terhelt különadózó jövedelmet is szerez, az érvényesített járulékkedvezmény nem számít bele a 450 ezer forintos keretbe. Erről a NAV a vonatkozó jogszabályokat idézve a következőket írja:
Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 3. § (3) bekezdése szerint:
„ A magánszemély az adóévben megszerzett
a) vállalkozásból kivont jövedelem [Szja tv. 68. §],
b) értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem [Szja tv. 65/A. §],
c) osztalék [Szja tv. 66. §], vállalkozói osztalékalap [Szja tv. 49/C. §],
d) árfolyamnyereségből származó jövedelem [Szja tv. 67. §],
e) ingatlan bérbeadásából [Szja tv. 16. § (1) bekezdés] származó egymillió forintot meghaladó jövedelem esetén a teljes összeg
után 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet mindaddig, amíg a biztosítási jogviszonyában a Tbj. 19. § (3) bekezdése alapján megfizetett természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény 9. § (1) bekezdése alapján megfizetett egészségbiztosítási járulék, a Tbj. 36-37. §-a és 39. § (2) bekezdése alapján megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulék (a továbbiakban együtt: egészségbiztosítási járulék), valamint az a)-e) pontban meghatározott jövedelmek után megfizetett százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben el nem éri a négyszázötvenezer forintot (a továbbiakban: hozzájárulás-fizetési felső határ).”
A Tbj. 51. § (3) bekezdése szerint:
„A foglalkoztató a családi járulékkedvezmény havi összegét úgy érvényesíti, hogy az annak megfelelő összeget
a) természetbeni egészségbiztosítási járulékként, vagy
b) ha a természetbeni egészségbiztosítási járulék nem nyújt teljes fedezetet a járulékkedvezményre pénzbeli egészségbiztosítási járulékként, vagy
c) ha a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék sem nyújt teljes fedezetet a járulékkedvezményre nyugdíjjárulékként
nem vonja le, és nem fizeti meg az állami adóhatóságnak. A családi járulékkedvezmény havi összegét a foglalkoztató az Art. 31. § (2) bekezdés szerinti bevallásában vallja be.”
A családi járulékkedvezmény érvényesítésével az egészségbiztosítási járulék az Eho tv. 3. § (3) bekezdésének alkalmazásában nem minősül megfizetettnek, és ezért a 450 ezer forintos eho fizetési felső határba sem számítható be.
Hozzászólások (0)