hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Ebben is a magyarokat utánozzák a lengyelek

  • adozona.hu

Alkotmányellenesnek minősítette a lengyel legfelsőbb bíróság közgyűlése mai határozatában az igazságügyi reform keretében elfogadott – egyebek között a tagok korábban történő nyugdíjazását lehetővé tevő – jogszabályokat.

A közgyűlésen jelenlévők által jóváhagyott határozatban a bírósági törvényeket – köztük a legfelsőbb bíróságról szólót – alkotmányellenesnek, a hatalmi ágak megosztását és a bírói függetlenséget sértőnek minősítették.

Kifogásolták többek között azt, hogy a legfelsőbb bíróságról szóló törvény egyik előírása a testület elnöke, Malgorzata Gersdorf nyugdíjazását idézheti elő. E kitétel szerint ugyanis 70-ről 65 évre csökkent a bírák nyugdíjkorhatára, Gersdorf pedig tavaly novemberben lett 65 éves.

A határozat szerint Gersdorf elvileg 2020-ig tartó, hatéves hivatali időszakát alkotmánymódosítás nélkül nem lenne szabad lerövidíteni.

A legfelsőbb bíróságról szóló törvény értelmében nemcsak Gersdorf, hanem a testület 81 jelenlegi tagja közül 34 bíró lenne nyugdíjazható. Kérésükre azonban az államfő szolgálati idejük meghosszabbításáról dönthet.

Az eredeti, Andrzej Duda államfő által tavaly nyáron megvétózott változat szerint a legfelsőbb bíróság összes tagját nyugalmazták volna, és a szolgálati időt csak az igazságügyi miniszter hozzájárulásával hosszabbítanák meg.

Jelenlegi változatban a törvény április elején lépne hatályba, azután dől el a nyugdíjkort elért bírák további szolgálatának kérdése. Mai határozatukban a legfelsőbb bíróság tagjai az erre vonatkozó egyéni döntéseik tiszteletben tartását kérték.

Az Európai Bizottság december végén az uniós alapszerződés 7-es cikke szerinti eljárást kezdeményezett Varsóval szemben, egyebek között a bírósági reform miatt.

A magyar kormány 2012-ben erőltette át az Országgyűlésen a bírák kötelező nyugdíjkorhatárának 70-ről 62 évre történő leszállítását elrendelő törvényjavaslatot. Először az Európai Bíróság minősítette az életkoron alapuló diszkrimináció tilalmába ütköző intézkedésnek a törvénymódosítást, nem sokkel később pedig a magyar Alkotmánybíróság is megsemmisítette a vonatkozó jogszabályt. Majd 2013 márciusában új rendelkezéseket fogadott el a parlament, amely szerint fokozatosan, tíz év alatt csökken 70-ről 65 évre a bírák, az ügyészek és a közjegyzők nyugdíjkorhatára, amely tehát 2023. január 1-jétől lesz egységesen 65 év.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 November
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink