Egyetemisták tb-je: kinek jár, kinek nem egészségügyi ellátás?

Megosztás Tetszik

A félévi vizsgaidőszakot követően minden évben nem kevés egyetemi hallgató dönt úgy, hogy szünetelteti, megszakítja, esetleg abbahagyja vagy esti, illetve levelező tagozaton folytatja tanulmányait. E döntés – minden egyéb következmény mellett – közvetlenül befolyásolja a (volt) hallgató társadalombiztosítási jogállását is.

A társadalombiztosítás jelenleg hatályos alapjogszabálya értelmében a magyar állampolgársággal rendelkező egyetemi hallgató akkor jogosult egészségügyi szolgáltatásra, ha a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatja a tanulmányait [1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 16. paragrafus (1) bekezdésének i) pontja].

E szerint – kizárásos alapon – nem illeti meg az egészségügyi szolgáltatás azt, aki

– nem folytatja, tehát szünetelteti a tanulmányait (passzív státuszba kerül),

– nem nappali rendszerű képzésben, hanem esti vagy levelező tagozaton tanul tovább, illetve

– külföldi egyetemen, nem a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény hatálya alá tartozó intézményben folytatja a tanulmányait.

Ugyanakkor a hallgatói jogviszony által megalapozott jogosultság a jogviszony megszűnésével, módosításával vagy szüneteltetésével nem egy időben szűnik meg. A hallgató egészségügyi szolgáltatásra a hallgatói jogviszony, illetve a felnőttképzési jogviszony kezdetétől a diákigazolványra való jogosultság megszűnéséig jogosult, ideértve a tanulói jogviszony, a hallgató jogviszony szünetelésének időtartamát is [Tbj. 16/A paragrafusa].  

Az első félévben hallgatói státuszban lévők diákigazolványa március 31-éig érvényes [az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. kormányrendelet 36. paragrafusának (1) bekezdése szerint]. Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság az azt megalapozó jogviszony megszűnését követő 45 napig fennáll. Az első félévre beiratkozott diákok tehát március 31-ét követő 45 napig, azaz május 15-éig mindenképpen jogosultak egészségügyi szolgáltatásra. Ha az érintettek más jogviszony révén nem szereznek újabb jogosultságot (nem dolgoznak, nem vállalkoznak), május 16-ától egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetniük, aminek összege napi 257, havi 7710 forint.

A hallgatói jogviszonyban történő változás adott esetben nem csak az egészségügyi szolgáltatást érinti.

A diákszövetkezetek nappali tagozatos hallgató tagjai szövetkezetben végzett munkavégzését mentesíti a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség alól a Tbj. 5. paragrafus (1) bekezdésének b) pontja. Ez a mentesség a hallgatói jogviszony megszűnése esetén szintén a diákigazolvány érvényességig tart, illetve ha 25 év alatti hallgatóról van szó, akkor a mentesség a tanulmányok szünetelése alatt további 3 hónapig fennáll.

És végül – ha kisebb számban is – vannak hallgatók, akik egyéni vagy társas vállalkozói, illetve kisadózói tevékenységet folytatnak. Esetükben a diák státusz mentesít a havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség alól [Tbj. 31. § (4) bekezdés b) pontja], illetve ha kisadózóról van szó, akkor őt nem kell főállásúnak tekinteni, és csak havi 25 ezer forint kata terheli [2012. évi CXLVII. törvény 2. § 8. pontjának i) pontja].

Az egyéni és társas vállalkozók esetében „diákstátusznak” a felsőoktatási intézményben, az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép-, illetve felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányokat lehet figyelembe venni. Tehát, ha megszűnik a nappali tagozatos hallgatói jogviszony, annak megszűnésével, szüneteltetésével azonnal belép a minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség.

A katásoknál megengedőbb a jogszabály. A katatörvény előzőekben említett rendelkezése alapján nem főállású az az egyetemi hallgató kisadózó, aki felsőoktatási intézményben, az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat, vagy az előzőekben nem említett államokban folytat az előbbieknek megfelelő tanulmányokat, azzal, hogy a 25. életévének betöltéséig ide tartozik a tanulmányait szüneteltető kisadózó is.

És végül meg kell említeni a diákként mezőgazdasági őstermelői tevékenységet folytatókat, akik esetében a hallgatói státusznak semmilyen jelentősége nincs a biztosítási és járulékfizetési kötelezettségre. Tehát attól függetlenül, hogy aktív vagy passzív a hallgatói jogviszonyuk,mezőgazdasági őstermelőként az általános szabályok szerint meg kell fizetniük a járulékokat.

A hatályos szabály alapján a mezőgazdasági őstermelő – ideértve a tevékenységét a tárgyévben kezdő mezőgazdasági őstermelőt is – a minimálbérnek megfelelő összeg után fizeti a 17 százalékos mértékű járulékot. Ha a tárgyévet megelőző évben elért bevétel nem haladja meg a 8 millió forintot, akkor a társadalombiztosítási közteherfizetésnél az őstermelő tárgyévet megelőző évi bevételének 20 százalékát kell alapul venni, és ebből kell megfizetni a 14 százalékos mértékű járulékot, amely 4 százalék mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékból és 10 százalék nyugdíjjárulékból áll.

Idén július 1-jétől változnak a járulékszabályok, amiről az Új tb: egységes járulék, őstermelőket, nyugdíjasokat érintő változások című cikkünkben olvashat részletesen.