Csed igénylése: nem kell kapkodni, sokaknak 55 ezer forint is lehet jövőre a többlet

Megosztás Tetszik

A minimálbér emelkedése befolyással lehet az egészségbiztosítási ellátásokra is, egyebek mellett a gyed vagy a táppénz maximumára. Cikkünkben azt elemezzük, hogy milyen hatással van a minimálbér emelkedése a csecsemőgondozási díjra azon kismama esetében, aki mostanában szül, számít-e, hogy még decemberben indítja a csedet vagy januárban, ha erre a szabályok szerint lehetősége van.

Első körben feltételezzük, hogy a gyermeket váró kismamának a csedre való jogosultsága rendben van, tehát a gyermek születése előtti két évben rendelkezik legalább 365 biztosítotti nappal, valamint a csed tervezett indításakor is biztosítási jogviszonyban lesz.

Nézzük meg, hogy mit ír a jogszabály a csecsemőgondozási díj számítási verzióiról!

1997. évi LXXXIII. törvény [ Ebtv. ] 42. paragrafus (2) bekezdése szerint a csecsemőgondozási díj naptári napi alapját a 48. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak szerint kell megállapítani. A (3) bekezdés szerint, ha a a naptári napi alap nem állapítható meg a (2) bekezdésben foglaltak szerint, naptári napi alap a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad része. A (4) bekezdés pedig kimondja, hogy ha a biztosított naptári napi jövedelme a minimálbér kétszeresének harmincad részét nem éri el, a csecsemőgondozási díj összegének megállapításánál a biztosított tényleges jövedelmét kell figyelembe venni. Tényleges jövedelem hiányában a szerződés szerinti jövedelmet kell figyelembe venni azzal, hogy a naptári napi alap a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad részét nem haladhatja meg.

Az előzőekben a 48. § (1) és (2) bekezdésére való utalás az alábbi táppénzes számításokra vonatkoznak, ez alapján kell a csedet is számolni.

48. § (1) Ha a biztosítási idő a táppénzre való jogosultság kezdő napját megelőzően a 48/A paragrafus (1) bekezdése szerint folyamatos, a táppénz alapját a táppénzre jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző naptári év első napjától a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjáig terjedő időszakban az időszak utolsó napjához időben legközelebb eső 180 naptári napra jutó jövedelem alapján kell megállapítani. A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén a táppénz alapjaként a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni.

(2) Ha a biztosított az (1) bekezdésben meghatározott időszakban nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, azonban az (1) bekezdés szerinti időszak utolsó napjához időben legközelebb eső időszakban rendelkezik legalább 120 naptári napi jövedelemmel, és van legalább a táppénzre való jogosultság kezdő napjától 180 napnyi - a 48/A. § (2) bekezdése szerinti - folyamatos biztosítási jogviszonya, akkor a táppénz naptári napi alapját a 120 napi tényleges jövedelem alapján kell megállapítani.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben mindezt lefordítjuk gyakorlati nyelvre, és megnézzük, kiknél számít a minimálbér emelkedése!