Családtervezés, gyermekvállalás: mit érdemes átgondolni a várandósság előtt?

Megosztás Tetszik

Sokan előre gondolkodnak azon, hogyan alakul a családi kassza, amikor megszületik a gyermekük, figyelembe véve, hogy kiesik hosszabb időre akár egy jövedelem, és szeretnék maximálisan kihasználni az egészségbiztosítási ellátásokat, családtámogatásokat. Cikkünkben azokra a szempontokra hívjuk fel a figyelmet, amelyekre mindenképpen érdemes odafigyelni gyermekvállalás előtt.

A csecsemőgondozási és a gyermekgondozási díj alapfeltétele, hogy a gyermek születése előtti két évben legyen legalább 365 biztosított napja a kérelmezőnek, anélkül maximum méltányosságból kaphat ellátást. Ha ez nincs meg, akkor nem tudunk arról beszélni, hogyan járna jobban a kismama, ha eleve az alapjogosultság hiányzik. Nézzünk meg pár jellemző kérdést ennek kapcsán!

• Megfelelő-e, ha a 365 nap egy része vagy egésze részmunkaidős foglalkoztatás, akár csak heti 10 órás munkaviszony?

Igen, megfelelő, mert a Tbj. (2019. évi CXXII. törvény) 6. § (1) szerint biztosítottnak számít az a munkaviszonyban stb. lévő személy, akinek a foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik. Mindegy tehát, hogy heti hány órás a foglalkoztatás, attól az ugyanolyan teljes értékű biztosítási jogviszony, így beleszámít a 365 napba, nem csökken az értéke, nem kell arányosítani.

• Beleszámít-e a 365 napba, ha valakinek megszűnt a munkaviszonya, és passzív jogon kap csedet, gyedet (és a következő gyermek születését megelőzően újabb munkaviszonyt létesít, így ez a feltétel is teljesül)?

Itt külön kell bontani a csecsemőgondozási és a gyermekgondozási díjat, ugyanis a csed esetében beleszámít a 365 napba a következő is: a biztosítás megszűnését követő baleseti táppénz, csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj, gyermekgondozási díj folyósításának az idejét – kivéve az ún. diplomás gyedet (a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 42/E § alapján megállapított gyermekgondozási díj)..”, a gyed esetében azonban már csak ez szerepel: „a biztosítás megszűnését követő baleseti táppénz folyósításának idejét..”

Mit is jelent ez? Azt hogy a csedhez beleszámíthatjuk a passzív csedet és gyedet, a gyedhez azonban már nem (csak a baleseti táppénzt). Figyelni kell tehát a tervezésnél, hogy amennyiben az anya munkaviszonya az ellátások alatt megszűnt, akkor meglesz-e neki a 365 biztosított napja, vagy várandósság előtt muszáj hosszabban még dolgoznia, vállalkozást indítania ahhoz, hogy a szükséges jogosultsági feltétel fennálljon.

• Mivel lehet a 365 biztosított napot elérni?

Egyrészt munkaviszonnyal, amibe az esetleges táppénzes időszak is beleszámít, hiszen az is biztosítási jogviszony. Másrészt egyéni vagy társas vállalkozás indításával, és ebből a szempontból lényegtelen, hogy ez milyen adózási formát takar. Lehet mezőgazdasági őstermelőként is biztosítotti jogviszonyt létesíteni, illetve megbízási jogviszonyban dolgozni, itt azonban figyelni kell, hogy akkor lesz az illető biztosított, ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, vagy naptári napokra annak harmincad részét. Ide kell még sorolni az álláskeresési támogatásban részesülő személyt is, tehát ha még nem használta fel valaki az álláskeresési járadék igénybevételét, akkor 90 napot szerezhet ezzel a 365 naphoz.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyből megtudhatja, mivel kell kalkulálni, ha a munkavállaló a várandósság előtt vált munkahelyet!