Családtámogatási modellek: mennyi pénzt adnak más országokban?

Megosztás Tetszik

Családtámogatási reformokról döntöttek a napokban Németországban, ahol mostantól alanyi jogon jár a bölcsődei férőhely, és külön támogatásra számíthat az, aki otthoni keretek között oldja meg 3 évesnél fiatalabb gyermeke napközbeni nevelését. A dpa hírügynökség körképben ismertette, milyen megoldásokat alkalmaznak a világ egyes országai a gyermeknevelés támogatásában.

Az Európai Unión belül a svéd munkavállalók különösen kedvező helyzetben vannak a gyermekelhelyezés terén: a tavalyi évet alapul véve a három év alatti gyermekek 77 százaléka részesült állami gyermekgondozásban. Az ellátás az egyéves kort betöltő gyermekek szülei számára alanyi jogon jár, ha mindkét szülő vagy dolgozik, vagy tanul.

A svéd szülőknek az óvodai férőhelyért havonta 137 eurót (mintegy 40 ezer forintot) kell kifizetniük, a beiskolázás előtti egyéves előkészítő ingyenes. A svéd anyák 81 százaléka dolgozik.
   
Nagy-Britanniában a 3 éves kor feletti gyermekek szülei kapnak nagyobb kedvezményeket. A jelzett kor felett alanyi jogon, heti 15 óra ingyenes állami gyermekgondozás jár a napközikben. A rosszabb anyagi helyzetben levő családok már 2 éves kortól igénybe vehetik a fenti ellátást. A brit családjogi törvények azokra is tekintettel vannak, akik otthon nevelik gyermeküket, nekik költségtérítés jár.
   
Franciaországban különösen kedvező gyermekvállalási támogatások segítik a szülőket. A családok széles körű állami támogatásokat élveznek, köztük a szülés utáni támogatást, később adókedvezményeket és családi pótlékokat. Az anyagi támogatások körébe tartozik például a tanszervásárláshoz való pénzügyi hozzájárulás, a lakhatási támogatás és a gyermekét egyedül nevelők támogatása is. A francia csecsemőotthonok már kéthónapos kortól fogadják a kisgyermekeket.
   
A belga törvények nem szabályozzák külön a gyermekgondozást, ezzel együtt összességében jó kilátásai vannak a gyermekáldás előtt álló pároknak, a 3 év alattiak mintegy 40 százaléka részesül állami gyermekgondozásban. A szülőknek  havi mintegy 250 euró (körülbelül 75 ezer forint) elhelyezési díjat kell fizetniük az első született gyermek után a bölcsödéért.
   
Az Ausztriában érvényes szabályozás szerint 5 éves kortól kötelező legalább egy évig (hetente legalább négy napig) óvodába járatni a gyereket. A szolgáltatás az egész országban ingyenes.
   
Európa déli részén, Görögországban 6 hónapos kortól támasztható igény a bölcsődei elhelyezésre, a helyek elosztásánál figyelembe veszik a fizetéseket és a szociális helyzetet. A tehetősebb szülőknek többet kell fizetniük a napköziért, a hozzájárulás mértéke 50-től 500 euróig (15 ezer forinttól 150 ezer forintig) terjed.
   
Az EU keleti régióját tekintve Csehország nem állít ki magáról jó bizonyítványt. A bölcsődei hálózat a rendszerváltást követően lényegesen összezsugorodott. A 90-es évek elején még közel ezer ilyen intézmény létezett, számuk ehhez képest ma már elenyésző.
   
Oroszországban az alkotmány elviekben garantálja a szülőknek, hogy gyermeküket bölcsődében, vagy óvodában helyezhetik el, ugyanakkor  családügyi szakértők szerint a gyakorlat mást mutat: a több mint 140 milliós országban jelenleg 1,3 millió gyermeket tartanak nyilván a gyermekgondozók várólistáin. A rendelkezésre álló intézmények túlzsúfoltsága miatt többen próbálkoznak vesztegetéssel, becslések szerint egyesek akár 2500 eurót (mintegy 750 ezer forintot) is hajlandóak kifizetni, hogy megoldják gyermekük elhelyezését.
   
Az Egyesült Államokban rendkívül korlátozottak a gyermeket vállalók lehetőségei, a szülők nem számíthatnak alanyi jogon járó gyermekgondozásra. Sokaknak arra sincs módjuk, hogy fizetés nélküli szabadság formájában otthon maradjanak gyermekükkel. Országszerte érvényes az a szabályozás, ami kimondja, hogy a szülés miatt maximálisan 12 hét fizetetlen szabadság igényelhető, de csak azoknak a szülőknek, akik olyan helyen vállalnak munkát, ahol legalább 50 alkalmazottat foglalkoztatnak. Az ennél kisebb létszámú munkahelyeken dolgozók az állásukat kockáztatják, ha mégis otthon maradnának gyermekükkel. Léteznek azonban olyan szövetségi államok, ahol nagyvonalúbbak a szabályok.
   
Ausztráliában költséges vállalkozásnak tűnhet a gyermeknevelés kezdeti szakasza, hiszen például átlagosan havonta 1650 euróba (közel félmillió forintba) kerül egy napközis férőhely. Ennek ellenére minden hely foglalt, a szülőket a magas anyagi terhek mellett támogatja is az állam: a szülés utáni egyszeri összeg kifizetése mellett a szülők négy és fél hónapig számolhatnak a minimálbérnek megfelelő összegű (1700 euró) állami támogatással.