Itt a példa a családi járulékkedvezmény számítására átalányadózó egyéni vállalkozó esetében

Megosztás Tetszik

Olvasónkban felmerült a kérdés, hogy számszerűen, konkrétan mennyi családi járulékkedvezményt érvényesíthet a főállású átalányadózó egyéni vállalkozó az általa vázolt két esetben. A kérdésre Szipszer Tamás adószakértő válaszolt.

A kérdések részletesen így szóltak:

Kérem, hogy a lenti két kérdést konkrét számokkal válaszolják meg.

1. kérdés: Adott egy főállású átalányadós egyéni vállalkozó (40%-os költséghányad alatt), aki családi járulékkedvezményt szeretne igénybe venni év közben a negyedévente fizetendő járulékára. 2024. május 19-én kezdte meg működését. 2024. II. negyedévben csak júniusban szerzett bevételt. Eddig megszerzett jövedelme 2024-ben 132 805 Ft (tehát júniusi bevétele 221 342 Ft). Egy darab kedvezményezett eltartott gyermeke van, és nem szükséges szakképzettség a tevékenységéhez, tehát a minimálbért veszi alapul a járulékalapnál. Az lenne a kérdés, hogy a június havi fizetendő járulékával szemben (ami 266 800 Ft x 18,5% = 49 358 Ft) érvényesíthet-e családi járulékkedvezményt (66 670 Ft x 15% = 10 000 Ft), annak ellenére, hogy még az szja-mentes sáv (1 600 800 Ft) alatt van a jövedelme, és így göngyölt járulékalapja is nulla forint? Ugye csak a valós jövedelem erejéig érvényesítheti a családi járulékkedvezményt az adózó, tehát a 132 805 Ft-nak (a valós jövedelem összege) a 18,5%-a (azaz 24 567 Ft) lenne a maximálisan érvényesíthető összeg, de mivel a 66 670 Ft-nak az szja-ból megmaradó, átvihető része csak 10 000 Ft, ezért ez utóbbit veheti figyelembe a minimálbérre eső járulékteherrel szemben, függetlenül attól, hogy nincs göngyölt járulékalapja. Ha májusban is lenne bevétele, akkor május hónapra is járna neki a legfeljebb 66 670 Ft-ra jutó 15 százaléknyi járulékkedvezmény (és ott is legfeljebb az átalányban megállapított havi jövedelmének 18,5 százalékának erejéig)?

2. kérdés: Szintén van egy főállású átalányadós egyéni vállalkozó (40%-os költséghányad alatt), aki családi járulékkedvezményt szeretne igénybe venni év közben a negyedévente fizetendő járulékára. Ő 2024. március 31-éig szünetelt, 2024. április 1-jén kezdte meg tevékenységét, tehát idén csak Q2-ben tevékenykedett eddig. Kettő fő kedvezményezett eltartott, súlyosan fogyatékos, beteg gyermeke van (200 000 Ft/fő a családi kedvezmény összege, tehát összesen 400 000 Ft havonta). Második negyedévben minden hónapban szerzett bevételt, eddig összesen 3 187 500 Ft-ot, ebből az átalányjövedelme (40%) 1 912 500 Ft, az alábbi bontásban:

311 700 Ft szja-köteles jövedelme keletkezne, de a családi kedvezmény miatt ez lenullázódik, és marad még 888 300 Ft (3 x 400 000 Ft – 311 700 Ft) átvihető adóalap-kedvezménye (tehát ennek 15%-át, 133 245 Ft-ot vihet át a járulékokra). Göngyölt járulékalapja a második negyedéveben 103 900 Ft (311 700/3 hó).

Az a kérdés itt, hogy mennyi családi járulékkedvezményt érvényesíthet az egyes hónapokban. Az átalányjövedelem (mint tényleges jövedelem) 18,5%-át vagy a göngyölt havi alapok 18,5%-át kell venni? És legfeljebb a 133 425 Ft / 3, azaz 44 475 Ft-ot vehet figyelembe havonta járulékcsökkentésként a garantált bérre jutó (326 000 x 0,185= 60310 Ft) minimálisan fizetendő járulékkal szemben?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

Válasz az 1. kérdésre:

Az 1. kérdésben szereplő egyéni vállalkozó tehát 2024. május 19-én kezdte meg a tevékenységét. 2024.06.30-ig pedig 132 805 Ft átalányban megállapított jövedelemmel rendelkezik.

A szóban forgó egyéni vállalkozó főállású egyéni vállalkozó, aki szakképzettséget nem igénylő tevékenységet folytat, vagyis a tb-járulék alapja nem lehet kevesebb, mint a havi minimálbér, illetve annak 30-ad része.

Mindez azt jelenti, hogy a kérdéses egyéni vállalkozó a csekély átalányalap miatt alapesetben az alábbi tb-járulékot köteles megfizetni:

• 2024. május: 21 388 Ft (266 800 Ft x 0,185 / 30 x13);
• 2024. június: 49 358 Ft (266 800 Ft x 0,185).

Mivel azonban van egy gyermeke, így családi járulékkedvezményre jogosult. A családi járulékkedvezmény a 66 670 Ft 15%-a, vagyis 10 000 Ft.

Ugyanakkor a járulékkedvezmény nem lehet több mint a minimálbér vagy mint a tényleges jövedelme, e kettő közül a kisebb.

Mivel májusban nem volt ténylegesen jövedelme, hisz bevétele sem volt, így kedvezmény ott nem érvényesíthető. Viszont júniusban ténylegesen elért 132 805 Ft átalányjövedelmet, melyre jutó járulék összege 24 569 Ft, amiből le tudja vonni a 10 000 Ft családi kedvezményt.

Összességében tehát az 1. kérdésben szereplő vállalkozó tb-járulékának fizetése így alakul:

• 2024. május: 21 388 Ft [(266 800 Ft x 0,185) / 30 x 13)];
• 2024. június: 39 358 Ft [(266 800 Ft x 0,185) – 10 000 Ft)].

Válasz a 2. kérdésre:

Most rátérek a 2. kérdésben szereplő egyéni vállalkozóra. Ő is főállású és van kettő súlyosan beteg gyermeke, akik után a családi kedvezményt kívánja érvényesíteni.

Ő szakképzettséghez kötött tevékenységet folytat, és év elejétől kezdődően 1 912 500 Ft átalányalapja keletkezett, amiből mindössze 311 700 Ft az adóköteles, ami hárommal osztva mindössze 103 900 Ft havi társadalombiztosításijárulék-alapot eredményezne, de a járulékalap nem lehet kevesebb mint a garantált bérminimum. Alapesetben tehát ezen átalányadózó havi járulékalapja a következők szerint alakulna:

Valamennyi érintett hónapban nagyobb volt az átalányadós jövedelme, mint a garantált bérminimum:

Így a családi járulékkedvezménye havonta csakis a 326 000 forintra eső tb-járulék lehet természetesen.

Ennek megfelelően tényleges fizetendő tb-járuléka a következőképpen alakul:

Mint az jól látható, áprilisban és májusban a családi kedvezmény teljes egésze felhasználható. Júniusban azonban már keletkezett 311 700 Ft szja-köteles jövedelme, így júniusban 311 700 forintot felhasznált a 400 000 Ft kedvezményből. Ezért csak a fennmaradó 88 300 forintra jutó kedvezmény (13 245 Ft) fogja csökkenteni a 326 000 forintra jutó 60 310 Ft tb-járulékot, s e kettő különbözete a 47 065 Ft.