adozona.hu
Bt.-k, kkt-k.: a tb miatt így kell módosítani a társasági szerződést
//test-adozona.hu/tb_jarulekok_nyugdij/Btk_kktk_ugyvezetoi_a_tb_miatt_igy_kell_mod_OSRBCM
Bt.-k, kkt-k.: a tb miatt így kell módosítani a társasági szerződést
Tetszik
Az új Ptk. alapján legkésőbb 2015. március 15-éig módosítani kell a bt.-k és a kkt.-k társasági szerződéseit. Bemutatjuk, hogy ezentúl milyen jogviszonyban, milyen járulékfizetés mellett lehet láthatók el az ügyvezetői feladatok.
A hatályos társadalombiztosítási szabály (1997. évi LXXX. törvény) szerint az ügyvezetői tevékenység az alábbi jogviszonyokban látható el:
- munkaviszonyban, vagy
- választott tisztségviselői jogviszonyban vagy
- tagsági jogviszonyban.
1. Munkaviszonyban ellátott ügyvezetői tevékenység
Az ügyvezető a feladatait a munkaszerződésben foglaltak szerint látja el. A jogviszony kezdetét a munkaszerződésben kell meghatározni, ennek hiányában a jogviszony kezdete a munkaszerződés megkötését követő nap. Munkaviszony alapján fizetendő tb közterhek: 10 százalék nyugdíjjárulék, a 8,5 százalék egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja, valamint a társas vállalkozás által fizetendő 27 százalék szociális hozzájárulási adó alapja a munkaviszonyból származó jövedelem, amelynek – ha napi 8 órás a foglalkoztatás – el kell érnie legalább a minimálbért. (Minimálbér: havi 105 000 forint, legalább középfokú végzettséget igénylő tevékenység esetén pedig a garantált bérminimum, azaz havi 122 000 forint– középfokú végzettségnek minősül a szakmunkás-iskola is.)
2. Választott tisztségviselői jogviszonyban ellátott ügyvezetői tevékenység
Ha a betéti társaság, illetve a közkereseti társaság ügyvezetőjét adott időre megválasztják/megbízzák az ügyvezetői feladatok ellátására, akkor ezen megbízásra tekintettel a biztosítási jogviszonya a vezető tisztségviselői jogviszony létrejötte napjától annak megszűnése napjáig áll fenn. A tag, aki választott tisztségviselőként látja el az ügyvezetést az alábbiak szerint köteles járulékot fizetni:
A járulékok és a szociális hozzájárulási adó alapja az ügyvezető jövedelme azzal, hogy a nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese, míg a 27 százalék szociális hozzájárulási adót a minimálbér 112,5 százaléka után kell megfizetni.
3. Tagsági jogviszonyban ellátott ügyvezetői tevékenység
Tagsági jogviszony: a betéti társaság beltagja, a közkereseti társaság tagja ténylegesen és személyesen közreműködés keretében látja el az ügyvezetést. Tagsági jogviszonyban a biztosítási jogviszony a tag tényleges személyes közreműködési kötelezettségének kezdetétől annak megszűnéséig, illetve a társas vállalkozásnál létesített tagsági jogviszony létrejötte napjától annak megszűnése napjáig áll fenn. Ez esetben a tb közterheket az alábbiak szerint kell megfizetni:
A járulékok és a szociális hozzájárulási adó alapja az ügyvezető jövedelme azzal, hogy a nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese, míg a 27 százalék szociális hozzájárulási adót a minimálbér 112,5 százaléka után kell megfizetni.
OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, hogy megtudja, az új Ptk. szerint milyen jogviszonyban látható el az ügyvezetés!
A teljes cikkhez előfizetőink férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Hozzászólások (17) , melyek közül a legfrissebbek:
Kedves Zsuzsanna!
Teljesen egyetértek több hozzászólóval is.
Egyrészt a betéti társaság kültagja továbbra is lehet vezető tisztségviselő. Ezt megerősítette a Cégbíróság is egyedi megkeresés alapján, illetve megerősíti a betéti társaság jogszabályban közzétett szerződésmintája is. Ha a szerződésminta lehetővé teszi, hogy a kültagot jelöljék ki a tagok vezető tisztségviselőnek, akkor biztosan kijelenthető, hogy a jogalkotó szándékában állt ezt a lehetőséget a betéti társaságoknál biztosítani.
Ugyanakkor - ha nem sértem meg - kérem, hogy a cikket vegyék le az Adózóna honlapjáról, mert a járulékfizetési szabályokkal kapcsolatban olyan tárgyi tévedéseket tartalmaz, amit nem lehet egyszerűen korrigálni. Ajánlom figyelmébe a NAV honlapján elérhető 12. számú információs füzetet, amely a társas vállalkozások, társas vállalkozók, vezető tisztségviselők járulékfizetési szabályait foglalja össze.
Csak egy példát szeretnék említeni, ami az óriási zűrt okozza a cikkben, és amit szintén említett már egy hozzászóló. A Tbj. 4. § d) pont 5. alpontja szerint társas vállalkozónak minősül a bt., a kkt. és a kft. olyan természetes személy tagja, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el, kivéve, ha személyes közreműködésre tekintettel a vezető tisztségviselő társas vállalkozónak minősül. Vagyis, ha a vezető tisztségviselő megbízási jogviszony alapján vezető tisztségviselő, akkor járulékfizetési szempontból lehet társas vállalkozó vagy vezető tisztségviselő attól függően, hogy van-e a vezető tisztség ellátása mellett személyes közreműködése, és ha van, akkor azt milyen jogviszonyban (munkaviszonyban, megbízási jogviszonyban vagy társas vállalkozóként) végzi.
Kedves gold.judit!
Kérjük, hogy kérdését az Adózóna "Kérdések és válaszok" menüpontjában tegye fel!
Köszönjük. Az Adózóna csapata
Az EVA-s Bt-beltag, van főállás mit kell fizetnie kérdéskör engem is érdekelne
Kültag lehet vezető tisztségviselő még a MINTA SZABÁLYZAT SZERINT IS. Ha nem lehetne, akkor nyilván nem úgy készült volna a korm. rendelet 4.sz. melléklete, de innen is le lehet tölteni megtekintésre.http://ceginformaciosszolgalat.kormany.hu/szerzodesmintak A tárca vezető előadását már nem is említem. Egyébként csak úgy megjegyezném, ha véletlen balesetben meghal az ügyvezető akkor rendkivül sok esetben pont az ilyen hiányos szerződések miatt válik müködésképtelenné a cég!
És mi történik akkor, ha március 15-ig a társaság nem módosítja a társasági szerződését?
És mi történik akkor, ha a társaság március 15-ig nem módosítja a társasági szerződését?
A kültag ügyvezetésével eltérőek az álláspontok. A debreceni ügyvédi kamara előadásából idéznék:" APtk. a következő pontokon tér el a Gt. rendelkezéseitől:;
úgy rendelkezik, hogy a kültag nem lehet a társaság vezető tisztségviselője;
nem veszi át a Gt. 109. § (3) bekezdésének azt a rendelkezését ,amely egy vezető
tisztségviselő esetén főszabályként a határozatlan időtartalmú jogviszonyról rendelkezik. (Mindezek kapcsán lásd még a[Ptk. 3:158. § (2) bekezdését is-jogutód nélküli
megszűnés.) Habár a Javaslatban szerepelt, de az elfogadott törvény már nem tartalmazza azon kivételt, mely szerint a kültag a jogszabály eltérő rendelkezése esetében lehet vezető tisztségviselő. Ez azért jelent problémát , mert már most megoszlanak a jogirodalmi vélemények abban a kérdésben,hogy a kültagot –relatív semmisségi klauzula hiányábanmeg lehet-e a létesítő okiratban vezető tisztségviselőnek választani?
Az egyik álláspont szerint”ezen szabály azért nagyon fontos, mert egyértelművé teszi azt a helyzetet, mely szerint a kültag a társaság érdekében alapvetően nem személyi
közreműködésre, hanem vagyoni hozzájárulásra kötelezett. Ugyanakkor tudvalevő, hogy
ezt a kérdést a gyakorlat számos esetben felülírja, hiszen nagyon sok esetben a kültag
végez tényleges tevékenységet a társaság érdekében, akár munkaviszonyban is áll a
társasággal. Ez nem tilos - bár az e véleményt vallók szerint dogmatikailag nem illeszkedik a kültag státusához -, egyértelmű törvényi tilalom csupán a vezető tisztségviselői szerephez kötődik, melyet a kültag nem láthat el .Figyelemmel a Ptk. 3:4. § (3) bekezdésében foglaltakra - mely a diszpozitivitás generálklauzuláját tartalmazza -, elviekben lehetséges az ettől való eltérés, így akár kültag is lehetne ebből következően a társaság vezető tisztségviselője, ugyanakkor ez az értelmezés álláspontjuk szerint súlyos jogbizonytalanságot okozna.”(Az új Ptk magyarázata II/ VI.Polgári jog) forrás: http://debreceniugyvedikamara.hu/files/downloads/DUK_oktatas_20131024_DrDzsulaMarianna.pdf
Vannak olyan társaságok, ahol a tag tagsági jogviszony keretében látja el az ügyvezetést. A cikkben arra hívtam fel a figyelmet, hogy ilyen jogviszony vezető tiszstégviselőnél nem állhat fenn, ezt legkésőbb 2015. március 15-ig módosítani kell. A fizetési kötelezettség nem a többes jogviszonyokra vonatkozik. Nem változott az a szabály, ha vki minimum 36 órát elérő munkaviszonyban dolgozik, akkor társas vállalkozóként a minimális járulékalapok után nem kell megfizetni a tb. közterheket. Ez esetben csak akkor fizeti a tb közterheket, ha vesz fel jövedelmet és ez a jövedelem lesz a járulékok és a szocho alapja (és 1,5% munkaerőpiaci járulékot ez esetben továbbra sem kell fizetni)
http://ptk2013.hu/szakcikkek/gal-judit-az-uj-ptk-hatalybalepesevel-kapcsolatos-cegeket-erinto-atmeneti-szabalyok-ch-20143-3-7-o/3481
és az SEM IGAZ, hogy a társaság kültagja nem lehet ügyvezető! ". Előfordul, hogy a szigorú megfogalmazás ellenére is diszpozitív szabályról van szó [például 3:156. § „A kültag nem lehet a társaság vezető tisztségviselője.” Ez a szabály a strikt megfogalmazás ellenére sem kíván változtatni a jelenlegi helyzeten, a kültag épp úgy lehet vezető tisztségviselő, mint ma, csak a társasági szerződésnek meg kell adnia erre a felhatalmazást. A kógens helyett diszpozitív megfogalmazás miatt változott a törvényszöveg, de a tartalom azonos a 2014. március 15. előttivel.] Más esetben az eltérést nem tiltó szöveg ellenére is kógensnek kell tekintenünk a normaszöveget, noha olykor ennek megindokolása nem egyszerű" Céghírnök http://ptk2013.hu/wp-content/uploads/2014/03/CH_201403_3_7.pdf DE MÉG TÖBB MÁST IS tudok az ÜGYVÉD VILÁGBÓL, talán azért mégis jobban tudják!
Ki írta ezt a cikket? Eléggé megzavarta a végre már tisztán kialakult képet. A mostani ptk. semmit nem változtatott a biztosítási jogviszonyon, azt a 2012-es /ha jól emlékszem/ tbj módosította. Ügyvezetés CSAK MUNKAVISZONYBAN, VAGY MEGBIZÁSI JOGVISZONYBAN VAN! A tagi jogviszonyban csak előtte lehetett. Ha személyesen közreműködik, akkor más akkor a közreműködés lehet mindhárom jogviszonyban. Eddig is sok keveredés volt, de most aztán a cikk eléggé félreérthető módon azt sugalja mintha vissza állna egy szerződés módosítással az eredeti állapot.
Ugyanaz a személy egy Kft-ben és egy Bt-ben is ügyvezető. Ráadásul nyugdíjas.Kell-e mindkét cégnél fizetni, ha nem vesz fel jövedelmet? vagy csak az egyiknél vesz fel díjazást?
Véleményem szerint a régi Gt. is úgy rendelkezett, hogy az ügyvezetés munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban látható el. 2012. január 01-től a Tbj. szerint a megbízási jogviszonyban álló ügyvezető társas vállalkozónak minősül, ha egyébként személyes közreműködése kapcsán nem lesz társas vállalkozó. Ha személyes közreműködése kapcsán társas vállalkozóként biztosított, akkor az ügyvezetést nulla forint megbízás keretében is elláthatja. Nem látom, hogy bármin is változtatott volna a Ptk. ezzel kapcsolatosan.
Bt ügyvezetője nyugdíjas, milyen járulékot kell fizetni?
Kft ügyvezetője, heti 36 órát meghaladó munkaviszonyban látja el a háziorvosi feladatait a munkaszerződése értelmében. 50% os tulajdonhányaddal rendelkezik, és megbízott ügyvezető, díjazás nélkül. Minden hónapban jelentve van a 08-on nulla forinttal. Ebben változott-e valami, vagy maradhat szintén díjazás nélküli ügyvezető??
Kiadózó vállalkozás kisadózó tagja személyesen közreműködik a Bt-ben,emellett ő az ügyvezető is.Főállású kisadózó tagként 50 ezer Ft tételes adót fizet.Emellett elláthatja-e az ügyvezetést ingyenes megbízással?
EVA-ás Bt.-ban a Beltagnak mit kell fizetni?
Más vállalkozásban fő állású alkalmazottként dolgozik heti 40 órában.