Bt.-ben személyesen közreműködő ügyvezető járuléka: mikor, mennyi?

Megosztás Tetszik

Az ügyvezető járulékait az is meghatározza, hogy munkaviszonyban, teljes vagy részmunkaidőben, vagy tagi jogviszonyban látja el feladatait. Olvasónk kérdésére Radics Zsuzsanna szakértőnk válaszolt.

Olvasónk biztosítási jogviszonyok elbírálásához kért segítséget. Mint kérdésében leírta, a 2013 novemberében alakult betéti társaság bel- és kültagja azonos betéti aránnyal rendelkezik a társaságban. A társasági szerződés szerint: "a társaság üzletvezetésére és képviseletére a beltag és a kültag időbeli korlátozás nélkül jogosult. A társaságnál cégvezető kinevezésére nem kerülhet sor. Az együttes cégjegyzési joggal rendelkezők: beltag neve, kültag neve".

A kültag rendelkezik heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal, és ténylegesen nem végez munkát a társaságnál semmilyen formában sem. A beltag jelenleg gyesen van 14 hónapos gyermekével, egyelőre az ügyvezetői teendőket látja el, 1 hónap múlva esetlegesen személyesen is szeretne közreműködni a társaság által üzemeltetni kívánt üzletben. Kérdése: ki után, és milyen jogcímen keletkezik a betéti társaságnak bejelentési és fizetési kötelezettsége?

A társas vállalkozó biztosított – hangsúlyozta válaszában szakértőnk. A biztosítási jogviszonyt be kell jelenteni a T1041-es nyomtatványon.

A betéti társaság beltagjának, aki ügyvezetői teendőit látja el a járulék és szociális hozzájárulási fizetése aszerint alakul, hogy milyen jogviszonyban látja el a tevékenységét. Mivel a kérdésben a jogviszony nem szerepelt, a szakértő az összes lehetőségre megírta a fizetési kötelezettséget:

Az ügyvezetői tevékenység, társadalombiztosítási szempontból munkaviszonyban, vagy társas vállalkozói jogviszonyban, választott tisztségviselői jogviszonyban látható el.

Munkaviszonyban ellátott ügyvezetői tevékenység.

Ez esetben 10 százalék nyugdíjjárulék, a 8,5 százalék egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja, valamint a társas vállalkozás által 27 százalék fizetendő szociális hozzájárulási adó alapja a munkaviszonyból származó jövedelem, amelynek napi 8 órás foglalkoztatás el kell érnie legalább a minimálbért. (Minimálbér: havi 101 500 forint, legalább középfokú végzettséget igénylő tevékenység esetén pedig a garantált bérminimum, azaz havi 118 000 forint – középfokú végzettségnek minősül a szakmunkásiskola is.)

Amennyiben az ügyvezetői feladatokat el lehet látni napi nyolc óránál kevesebb időben, akkor járulékfizetés, valamint a szociális hozzájárulási adó alapjául vett jövedelem lehet kevesebb a fentiekben meghatározott minimálbérnél. Részmunkaidős foglalkoztatás esetén a nyugdíjjárulék, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék, illetve a szociális hozzájárulási adófizetés minimális alapja a részmunkaidővel arányosítottan csökken. 

Társas vállalkozói jogviszonyban és választott tisztségviselői jogviszonyban ellátott ügyvezetői tevékenység.

A járulékok és a szociális hozzájárulási adó alapja a beltag ügyvezető jövedelme azzal, hogy a nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese, míg a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót a minimálbér 112,5 százaléka után kell megfizetni.

A kültagnak – tekintettel arra, hogy 36 órát meghaladó egyéb munkaviszonnyal rendelkezik, és ténylegesen nem végez munkát a társaságnál – nem kell járulékot és szociális hozzájárulási adót – még a minimális alapok után sem – megfizetni. Amennyiben a jövőben munkát végezne a társaságban, akkor is csak a tényleges jövedelme lesz a járulék és a szociális hozzájárulási adó alapja.