adozona.hu
Betegállomány: mikor, hogyan kell igazolni a keresőképtelenséget?
//test-adozona.hu/tb_jarulekok_nyugdij/Betegallomany_mikor_hogyan_kell_igazolni_a__TU931I
Betegállomány: mikor, hogyan kell igazolni a keresőképtelenséget?
Gyakran felmerülő kérdés, hogy hány napra visszamenőleg, és ki igazolhatja a beteg keresőképtelenségét, és milyen igazolást kell akkor beszerezni, ha a foglalkoztatott személy külföldön lesz keresőképtelen. Cikkünkben részletezzük a keresőképtelenségre és annak igazolására vonatkozó szabályokat, kitérve az EU területén bekövetkezett keresőképtelenségre is.
– aki betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni;
– aki fekvőbeteg-gyógyintézeti, azaz például kórházi ellátásban részesül betegségének megállapítása vagy gyógykezelése miatt;
– aki várandóssága, illetőleg szülés miatt nem tudja a munkáját ellátni, és csecsemőgondozási díjra nem jogosult;
– az édesanya, ha egyévesnél fiatalabb gyermeke kórházban van, és ezen időszakban a gyermekét az édesanya a kórházban szoptatja;
– a szülő a 12 évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése időtartamára abban az esetben, ha a gyermeke mellett tartózkodik a kórházban, illetve, ha 12 évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja, és a gyermeket a saját háztartásában neveli;
– akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak, és más beosztást nem kap, vagy akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá, aki járványügyi, illetőleg állategészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud, és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható;
– a méltányosságból adható táppénz tekintetében a szülő, aki 12 éves, vagy annál idősebb, de 18 évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja, vagy ezen gyermek kórházi kezelése időtartamára abban az esetben, ha a szülő a gyermeke mellett tartózkodik a kórházban.
A fenti keresőképtelenséget az alábbi személyek/szervek bírálhatják el és igazolhatják:
1.) a háziorvos, házi gyermekorvos, ha háziorvosi tevékenységre a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel szerződést kötött (meg kell említeni, hogy a háziorvos feladatkörébe tartozik az egynapos sebészet, a kúraszerű ellátás, a járóbeteg-szakellátás keretében végzett nappali ellátás és a járóbetegként igénybe vett komplex fürdőgyógyászati ellátás idejére a keresőképtelenség igazolása);
2. járóképes beteg ellátására területileg vagy a háziorvos beutalása alapján illetékes járóbeteg-szakellátás orvosa, ha erre a feladatra a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel finanszírozási szerződést kötött intézmény vezetője kijelölte;
3. az ideggondozó, bőr- és nemibeteg-gondozó, tüdőgondozó, valamint az onkológiai gondozó szakorvosa, ha erre a feladatra a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel finanszírozási szerződést kötött intézmény vezetője kijelölte;
4. adott esetben egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal;
5. a kormányhivatallal felülvéleményező tevékenységre szerződött főorvos (felülvéleményező főorvos);
6. a kórházi kezelés időtartamára, valamint a pszichiátriai beteg alkalmazkodó (adaptációs) szabadsága esetén a kórház igazolja a keresőképtelenséget.
Megjegyzés: ha a keresőképtelenséget nem a háziorvos vagy a házi gyermekorvos állapítja meg, akkor a keresőképtelenséget megállapító másik orvosnak erről a beteg háziorvosát írásban haladéktalanul értesítenie kell.
OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyből megtudhatja, hogyan lehet visszamenőlegesen igazolni a keresőképtelenséget, illetve a kórházi kezelést!
Hozzászólások (0)