Baleseti járadék: ki, mikor, meddig jogosult rá?

Megosztás Tetszik

Baleseti járadékra az a személy lehet jogosult, akinek üzemi baleset következtében 13 százalékot meghaladó egészségkárosodása keletkezett, és a megállapítás kezdő időpontjában nem részesül a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban (rehabilitációs, rokkantsági ellátás). A baleseti járadék megállapításának elsődleges feltétele, hogy az érintett személy elszenvedett balesete üzeminek minősül-e vagy sem. Cikkünkben az erre vonatkozó rendelkezések értelmezéséhez nyújtunk fogódzót.

Üzeminek minősül az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben éri. Ugyancsak üzemi baleset az a baleset is, amely a munkába vagy onnan a saját lakására menet közben éri a munkavállalót, biztosítottat.

Ezzel összefüggésben fontos hangsúlyozni, hogy 2020. július 1-jétől a nyugdíjasként keresőtevékenységet végző személy e tevékenysége alapján már nem válik biztosítottá, ami azt is jelenti egyúttal, hogy ha a nyugdíjasként fennálló munkavégzése során balesetet szenved, úgy ezen balesete alapján már nem szerezhet jogosultságot baleseti járadékra, függetlenül attól, hogy a balesetből eredően esetleg maradandó, illetve 13 százalékot meghaladó egészségkárosodása keletkezik. Biztosítás hiányában járulékfizetési kötelezettsége nem keletkezik, ezért a nyugdíjasként fennállt keresőtevékenysége alapján semmilyen társadalombiztosítási ellátásra sem szerez jogosultságot.

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény meghatározza továbbá, hogy üzemi baleseten a foglalkozási betegséget is érteni kell, mely betegség – ellentétben a balesettel, amely egy hirtelen bekövetkező egyszeri külső hatás nyomán jár az adott személy sérülésével – a munkavállaló, biztosított foglalkozásának különös veszélye folytán keletkezik.

Az adott baleset üzemiségének elismerése minden esetben a baleseti táppénz megállapítására jogosult szerv hatáskörébe tartozik, melynek a jogosultság elismeréséről vagy elutasításáról külön határozatban kell rendelkeznie. Ha a munkavállaló foglalkoztatója társadalombiztosítási kifizetőhely is, akkor a munkáltató bírálja el a baleset üzemiségét. Ha a munkáltató nem társadalombiztosítási kifizetőhely, akkor a baleset üzemiségét a munkáltató székhelye (telephelye) szerint illetékes megyei/fővárosi kormányhivatal egészségbiztosítási főosztálya vizsgálja meg.

Kapcsolódó cikk a témában: Baleset home office-ban: mikor lesz munkahelyi?

Halált okozó üzemi baleset vagy foglalkozási betegség esetén az üzemi baleset illetve a foglalkozási betegség tényéről minden esetben az egészségbiztosítási szerv dönt. Fontos hangsúlyozni, hogy a baleset üzemiségének elismerése iránti kérelmet legkésőbb a baleset bekövetkezésétől számított egy éven belül lehet benyújtani a baleseti táppénz megállapítására jogosult hatósághoz, a határidő elmulasztása miatt nem lehet igazolással élni.

A baleseti járadék iránti igényt – a baleset üzemiségét elismerő határozat egyidejű csatolásával – a Magyar Államkincstár honlapján is megtalálható K05. számú igénybejelentő-lap kitöltésével az igénylő lakóhelye szerint illetékes megyei/fővárosi kormányhivatal nyugdíjbiztosítási főosztályánál lehet benyújtani.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben részletezzük, kinek a részére, milyen körülmények között, mennyi baslaeseti járadék állapítható meg, és azt mikor, hogyan kell igényelni!