hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Adószámos magánszemély: hova, mennyi járulékot fizet?

  • adozona.hu

Hogyan kell teljesítenie a járulékfizetési kötelezettségét az adószámos magánszemélynek? Olvasói kérdésre szakértő válaszol.

Szellemi tevékenységet végző (oktatás) magánszemély adózó hogyan teljesíti a járulékfizetési kötelezettségét, ha rendszertelenül havonta 10-100 ezer forintig terjedően származik bevétele magánszemélyektől? Mi a helyzet akkor, ha kifizetőtől származik ugyanez a bevétel? Ekkor hogyan fizet járulékot?

Az a személy, aki adóköteles bevételszerző tevékenységet végez, és ennekérdekében önálló adószámmal rendelkezik (adószámos magánszemély), azonban nem minősül egyéni vállalkozónak, akkor a tevékenységének végzését megalapozó jogviszony alapján pl: megbízási szerződés, vállalkozási szerződés alapján kell elbírálni a biztosítási kötelezettségét. A megbízási illetve a vállalkozási szerződés alapján, akkor lesz biztosított az adószámos magánszemély, ha járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét. (Minimálbér: havi 93.000. forint, legalább középfokú végzettséget igénylő tevékenység esetén pedig a garantált bérminimum, azaz havi 108 ezer forint.) 

Amennyiben a biztosítási jogviszony fennáll, akkor a biztosítottat be kell jelenteni a 12T1041-es nyomtatványon. Ezen bejelentésről, a járulékok levonásáról, megfizetéséről, bevallásáról és az adatszolgáltatásról a foglalkoztatónak kell intézkednie. Sem a Tbj, sem azt Art szabályai szerint nincs különbség abban, hogy a foglalkoztató illetve a kifizető magánszemély vagy egyéb szervezet.

Ha a díjazás összege megalapozza a biztosítási és járulékfizetési kötelezettséget, akkor járulékalapként az adóelőleg megállapításánál figyelembe vett jövedelmet kell alapul venni. figyelembe venni. (A magánszemély bevételéből a nyilatkozat szerinti költséghányaddal csökkentett jövedelemrész.) Ezen jövedelem után 7 százalék egészségbiztosítási és 10 százalék nyugdíjjárulékot kell fizetni. A foglalkoztató továbbá 27 százalék szociális hozzájárulási adót fizet.

Ha a jövedelem nem éri el a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét, akkor nem keletkezik biztosítási jogviszony és ezáltal nem áll fenn a járulékfizetés sem. A foglalkoztatónak azonban ez esetben is meg kell fizetnie a 27 százalék szociális hozzájárulási adót.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 October
H K Sze Cs P Sz V
30 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31 1 2 3

Együttműködő partnereink