Adó- és járulékkedvezmény tízezreknek: munka gyet mellett

Megosztás Tetszik

A családtámogatási ellátások egyik legrégebbi eleme a gyermekgondozási támogatás (gyet), amit a köznyelv „főállású anyaságként” is szokott emlegetni. A gyet lehetőségével viszonylag szűkebb kör, a háromgyermekes szülők élhetnek csak. Az elmúlt öt év átlagában 35-38 ezer család vette igénybe az említett ellátást. Cikkünkben a gyet legfontosabb szabályait, illetve a hozzá kapcsolódó egyéb tudnivalókat foglaljuk össze.

A jogosultsági feltételeket a családok támogatásáról szóló 1988. évi LXXXIV. törvény (Cst.) 22. paragrafusa határozza meg. Eszerint gyermeknevelési támogatásra az a szülő vagy gyám jogosult, aki a saját háztartásában három vagy több kiskorút nevel. A támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől a 8. életévének betöltéséig jár. 

A támogatást tehát akkor igényelheti a szülő, ha a legkisebb gyermeke betöltötte a harmadik életévét (ebben az esetben – hacsak nem ikergyermekekről vagy tartósan beteg gyermekről van szó – egyébként is megszűnne a gyesre való jogosultság), és még van a háztartásában kettő kiskorú gyermek.

A gyet összege – függetlenül a gyermekek számától – az öregségi nyugdíjminimum havi összegével egyenlő, ami – immár hosszú évek óta – havi 28 500 forint. Töredékhónap esetén egy naptári napra a havi összeg harmincad része jár.

A gyetben részesülő személy egészségügyi szolgáltatásra jogosult, és mivel a gyet összegéből nyugdíjjárulékot vonnak, a folyósításának tartama szolgálati időnek minősül. Megkötés ugyanakkor, hogy ezt az időtartamot nem lehet jogosultsági időként figyelembe venni a nők 40 éves jogosultsági idő esetén igénybe vehető kedvezményes nyugdíjának megállapításakor.

Abban az esetben, ha a munkaviszonyban álló dolgozó a gyet folyósítása miatt vesz igénybe fizetés nélküli szabadságot, annak tartama alatt sem szünetel a biztosítása az 1997. évi LXXX. törvény 8. paragrafus a) pontja értelmében.

Tudni kell azt is, hogy a munka törvénykönyve (2012. évi I. törvény) a gyetigénnyel összefüggésben nem írja elő kötelezően a munkaadó számára a fizetés nélküli szabadság biztosítását. (Az Mt. 128. paragrafusa értelmében a munkavállaló a gyermeke harmadik életéve betöltéséig jogosult – a gyermek gondozása céljából – fizetés nélküli szabadságra. Ezt a 130. paragrafus azzal egészít ki, hogy ezen túlmenően a munkavállaló a gyermeke személyes gondozása érdekében fizetés nélküli szabadságot kérhet a gyermek tízedik életéve betöltéséig a gyermekgondozási segély folyósításának tartama alatt.)

A gyet folyósításának ideje alatt maximum heti 30 órában szabad keresőtevékenységet folytatni, illetve abban az esetben korlátlanul, ha az otthonában végzi a munkát az érintett személy (Cst. 23. paragrafus).

Ez egyben azt is jelenti, hogy szabadon lehet folytathatni egyéni vagy társas vállalkozói tevékenységet, hiszen ezek esetében a munkaidő értelmezhetetlen fogalom. Sőt, az egyéni és társas vállalkozókra vonatkozó járulékfizetési szabályok mentesítik a vállalkozást a havi minimális járulékfizetés, illetve a szociális hozzájárulási adóról szóló törvény a havi minimális szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség alól. Tehát az említett közterheket csak a tényleges kivét vagy tagi jövedelem után kell megfizetni. 

Munkaviszony esetén a gyetben részesülő vagy részesült szülőt megilleti a szociális hozzájárulási adóról szóló 2011. évi CLVI. törvény 462/D szakasza szerinti szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény, melynek összegét az sem befolyásolja, hogy a gyet alatt a munkavállaló csak részmunkaidőben dolgozhat. Az idei évtől részmunkaidő esetében sem csökken a havi maximális kedvezményalap 100 ezer forintos értéke.

A gyet mellett gyest, gyedet vagy csedet nem lehet igénybe venni, nem zárja ki ellenben az ápolási díjra való esetleges jogosultságot.