A társas vállalkozói jogviszony kérdései és ellentmondásai 1.

Megosztás Tetszik

A társadalombiztosítással összefüggő kötelezettségek megállapítása során a kiindulópont az érintett társadalombiztosítási jogviszonyának a tisztázása, amely talán a társas vállalkozók – ezen belül a gazdasági társaságok tulajdonos tagja – vonatkozásában okozza a legtöbb nehézséget. Nem véletlen, hiszen a rájuk irányadó szabályok között nem kevés bizonytalanságot vagy ellentmondást találhatunk. A következőkben ezek között tallózunk, a nem nyugdíjas tagokkal összefüggésben foglalkozva a témával.

Kezdjük azzal a gyakran felmerülő kérdéssel, hogy kell-e járulékot fizetnie a társas vállalkozás tagja után abban az esetben, ha semmilyen formában sem működik közre a társaságban, de nincs semmilyen más biztosítási jogviszonya és nem jogosult egészségügyi szolgáltatásra sem?

Nos, attól hogy valaki egy kft., bt., vagy kkt. tulajdonos tagja, nem következik, hogy bármilyen jogcímen biztosítottá vagy járulékfizetésre kötelezetté válna, hiszen többféle döntést is hozhat:

1.)  dönthet úgy, hogy nem működik közre a társaság tevékenységében, de
2.)  dönthet úgy is, hogy munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban veszi ki részét a munkából és végül,
3.)  határozhat úgy is, hogy tagként dolgozik.

Az első esetben nem jön létre semmilyen társadalombiztosítási jogviszony, míg a második esetben a biztosítási kötelezettségét a munkaviszonyra, illetve a megbízási jogviszonyra vonatkozó szabályok vonatkozó előírások szerint kell vizsgálni.

És végül a 3.) pont alapján jelenthetjük ki a tagról, hogy társas vállalkozónak minősül.

Ugyanakkor ezt az egyszerű képet számos tényező felülírhatja.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből megtudja, hogy milyen további szempontok alapján dönthető el, hogy valaki a tb-ben társas vállalkozónak minősül-e?