adozona.hu
A társas vállalkozó és a járulék fogalmáról, avagy miért fontosak az értelmező rendelkezések
//test-adozona.hu/tb_jarulekok_nyugdij/A_tarsas_vallalkozo_es_a_jarulek_fogalmarol_D9ZPVO
A társas vállalkozó és a járulék fogalmáról, avagy miért fontosak az értelmező rendelkezések
A jogszabályok gyakorlati alkalmazása során meghatározó jelentősége van az értelmező rendelkezéseknek, amelyek nem pontos figyelembevétele, vagy éppen ellentmondásossága számos olvasói kérdést szül. A következőkben ezekből emelünk ki néhányat.
A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) 4. § 21.1. alpontja határozza meg – immár több mint 20 esztendeje azonos tartalommal – hogy a gazdasági társaság tagját mikor kell társas vállalkozónak tekinteni. Az említett jogszabályi hely szerint társas vállalkozónak minősül a betéti társaság bel- és kültagja, a közkereseti társaság tagja, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, valamint az európai gazdasági egyesülés tagja, ha a társaság (ideértve ezen társaságok előtársaságként történő működésének időtartamát is) tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik.
Már kapható a HVG 2021-es Tb-különszáma, amelyet most 15% kiadói kedvezménnyel rendelhet meg! A kiadvány felöleli a járulék-, a szocho- és a szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettség fontos részleteit, továbbá az ellátási jogosultságokat, így a nyugdíjakra, a nyugdíjszerű ellátásokra, az egészségbiztosítási ellátásokra, valamit családtámogatásra, továbbá az uniós társadalombiztosítási előírásokra vonatkozó fontos szabályokat. Részletek >> |
E szabályt idézte egy Olvasónk, az ügyvezetést megbízási jogviszony alapján ellátó kft. tag jogviszonyára adott válaszunkat kifogásolva, nem egyetértve annak társas vállalkozói jogviszonyával. A félreértelmezés az ugyanezen szakasz 21.5. pontjának figyelmen kívül hagyásának a következménye, amely – felülírva az előzőekben idézett 21.5. pont, illetve a Ptk. (a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény) vonatkozó [3:112. § (1) bekezdése] előírását – rögzíti, hogy az előzőekben említett társaságok olyan természetes személy tagja, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el társas vállalkozónak minősül, kivéve, ha már személyes közreműködése alapján társas vállalkozó.
Tehát, amennyiben a tag személyes közreműködési kötelezettsége alapján „eleve” társas vállalkozónak minősül, csak akkor nincs akadálya annak, hogy az ügyvezetésre létesített megbízási jogviszonyát társadalombiztosítási szempontból is a megbízásra vonatkozó szabályok szerint bíráljuk el.
Olvassa tovább cikkünket, hogy megtudja, ha kisadózó társas vállalkozásról van szó, akkor a jogviszony megválasztásának lehetősége van, mely esetben minősül a kisadózó társas vállalkozónak, illetve melyek a Tbj. által meghatározott járulékok!
Hozzászólások (0)