A nyugdíjrendszer társadalmi kára

Megosztás Tetszik

Egy EU kezdeményezés miatt a magyar kormányzatnak szoros ütemterv szerint ki kell dolgoznia egy cselekvési tervet, amelynek része egy nyugdíjreform is. A tervet nyilvánosan meg kell vitatni, majd törvénybe iktatni. Az utolsó nyilvános nyugdíjtanulmány MNB műhelytanulmányként 2016-ban jelent meg, amely az azóta bekövetkezett változások miatt szükségképpen felfrissítésre vár. Addig is érdemesnek láttam egy észszerű nyugdíjreform-csomagot felvázolni, amely a jelenlegi rendszert hatékonyabbá és méltányosabbá tenné. Öt részre osztjuk az anyagot. Az I–III. részben a mai helyzetet körvonalazom, a IV. és az V. részben az egyszerűbb és a bonyolultabb reformok irányait mutatom be. Itt csak azt említem meg, hogy vissza kellene térni a 2008 és 2010 közti Költségvetési Tanács gyakorlatához, amelynek Titkárságán kiváló szakemberek serege dolgozott a nyugdíjreformhoz hasonló kérdéseken. A megvalósíthatóság politikai feltételeivel nem foglalkozom. (III. rész) – írja elemzésében a portfolio.hu.

A már megállapított nyugdíjak

A már megállapított nyugdíjak adják a nyugdíjak zömét, alakulásuk befolyásolják a járulékkulcs és a költségvetési támogatások pályáját is.

A már megállapított nyugdíjak indexálása

Talán ez a nyugdíjpolitika legérzékelhetőbb pontja. A közvélemény zöme eleve nem érti, hogy miért százalékos az emelés. Pedig nemcsak nálunk, hanem a legtöbb fejlett országban is a tb-nyugdíjakat százalékosan emelik. Árindexálás esetén különösen kézenfekvő a százalékos emelés, hiszen a közvélekedéssel ellentétben az emelt nyugdíjak közti különbségek – reálértékben – csak ekkor változatlanok.

A teljes cikk ITT olvasható el.