A nyugdíjkorhatáron túl is dolgozni kell – ezt gondolja a kétharmad

Megosztás Tetszik

Az emberek a javuló gazdasági kilátások ellenére továbbra sem biztosak a nyugdíjukban – összegezte az Aegon nyugdíj-felkészültségi felmérése.

Az Aegon harmadik nemzetközi nyugdíj-felkészültségi felmérése a következő megállapításokat tette: 

• Az egyre javuló gazdasági kilátások ellenére a megkérdezettek még mindig kevéssé bíznak abban, hogy a számukra komfortos életstílust fenn tudják tartani nyugdíjas éveikben is.  
• Kiemelten nagy szükség lenne arra, hogy az emberek rendelkezzenek nyugdíjcélú megtakarításokkal. Ezt a kijelentést támasztja alá az Aegon Nyugdíj-felkészültégi Indexe, ami a lehetséges 10 pontból idén csupán 5,8 volt.  
• A megkérdezettek számolnak azzal, hogy tovább kell majd dolgozniuk, és a felmérés eredményei nyomán készült jelentés azt is kiemeli, hogy a rugalmas nyugdíjba vonulás lehet a követendő modell a jövőben. Az alkalmazottak mindössze 32 százaléka véli úgy, hogy a nyugdíjkorhatár betöltésekor befejezi az aktív munkát.  

Az Aegon immár három éve minden évben elvégzi azt a tizenöt országra, köztük Kínára és az Egyesült Államokra is kiterjedő nyugdíj-felkészültségi kutatást, amely azt vizsgálja, hogy az emberek mit gondolnak a nyugdíjas éveikről. A 2014. évi kutatás eredményei egyértelműen jelzik, hogy nagyon sokan aggodalommal tekintenek a nyugdíjas korukra. Nincsenek kellőképpen felkészülve, de ami még ennél is aggasztóbb, nem teszik meg a szükséges lépéseket sem.

A megkérdezettek továbbra is pozitív várakozásokkal tekintenek a nyugdíjas évekre, sokan a pihenésre (46 százalék), és a szabadság érzésére (41 százalk) asszociálnak róla. Azonban az alkalmazottak egyharmada (34 százalék) pesszimista afelől, hogy vajon lesz-e elegendő nyugdíja a megélhetésre, és csupán 19 százalék “nagyon” vagy “módfelett” biztos abban, hogy a kényelmesnek vélt életstílust nyugdíjasként is fenn tudják majd tartani. Ez a bizonyosság különösen alacsony Európában, Franciaországban csupán a megkérdezettek 6 százaléka, Lengyelországban pedig 4 százaléka bízik benne.

Hatból egy megkérdezett (18 százalék) véli úgy, hogy jobb sora lesz a mai nyugdíjasoknál. Különösen Európában és Észak-Amerikában gondolják sokan úgy, hogy a szüleik és a nagyszüleik nyugdíjas évei a jövő generációi számára már nem lesz realitás. A jövőben nagyon másképp fogunk a nyugdíjas évekre tekinteni. A rugalmas nyugdíjba vonulás azt jelenti, hogy a nyugdíj melletti munkavállalás szerepe egyre fontosabb lesz.

Az Aegon Nyugdíj-felkészültségi Index átfogó módon határozza meg a nyugdíjra való felkészülés mértékét. A tavalyi évhez viszonyítva javult ugyan az index, de mégis a maximális 10 pontból még mindig 6 alatt van. Ez arra enged következtetni, hogy a felkészültség általános szintje még mindig alacsony, és az eddiginél sokkal többet kell tenni a felkészülés érdekében.

Az idei felmérés egyik fő üzenete, hogy óriási szükség van arra, hogy az emberek felkészüljenek a nyugdíjas éveikre. Ennek a legjobb módja az, ha valaki korán kezdi, és rendszeresen félretesz. A „rendszeres megtakarítók” 34 százaléka magas indexet ért el, míg a „nem megtakarítók” 82 százaléka alacsonyat. Prioritássá kell tenni, hogy minél többen kezdjenek hosszú távon takarékoskodni, és tegyenek rendszeresen félre a nyugdíjas éveikre egy átfogó nyugdíjtervezési stratégia alapján – írja az elemzés.

Az Aegon jelentése szerint a megoldás részben az lehet, ha a nyugdíjtervezés mindenki számára elérhetővé válik. A háztartásokra nehezedő anyagi terhek szolgálnak magyarázatul arra, hogy oly sokan miért nem tesznek félre eleget a nyugdíjukra. Az alkalmazottaknak csupán 28 százaléka állítja magáról, hogy eleget takarít meg a nyugdíjas éveire. A jelen gazdasági realitásának tükrében a kormányok, a munkaadók és a nyugdíjrendszerek osztoznak azon a felelősségen, hogy minél jobban segítsenek az embereknek megtervezni a nyugdíjas éveiket. Ehhez a tervezés folyamatát a lehető legegyszerűbbé kell tenni, és megfelelő adókedvezményeket kell biztosítani a nyugdíjcélú megtakarításokra.

A munkáltatóknak kettős szerepük van mindebben. Egyrészt anyagi támogatást kell nyújtaniuk munkáltatói nyugdíj és egyéb munkahelyi megtakarítási módozatok formájában, valamint olyan szolgáltatásokat is elérhetővé kell tenniük az alkalmazottak számára, mint például az online nyugdíjtervezés vagy a pénzügyi tanácsadás. Az alkalmazottak 63 százaléka szimpatikusnak tartaná, ha a fizetéséből a munkáltató automatikusan félretenne egy részt a munkáltató nyugdíjalapba.

A pénzügyi szakma felelőssége is kiemelten fontos, hiszen a megkérdezettek 21 százaléka azt válaszolta, hogy többet takarékoskodnának, ha a pénzügyi termékek egyszerűbben és könnyebben érthetőek lennének.

A felmérés harmadik üzenete az, hogy a nyugdíjazás jövőbeli modellje a rugalmasságra fog épülni. Az Aegon jelentése felhívja a figyelmet az aktív időskorra és a foglalkoztatás kitolódására is. A mostani alkalmazottak közül sokan eleve arra számítanak, hogy a nyugdíjkorhatár betöltése után is dolgozni fognak valamilyen formában, 29 százalékuk szerint a nyugdíjazást követően részmunkaidőben szeretnék folytatni a munkájukat mielőtt végleg nyugdíjba vonulnak, míg 17 százalék úgy tervezi, hogy nyugdíjasként is végig folytatják a munkát részmunkaidőben. Az alkalmazottak csupán 32 százaléka véli úgy, hogy a nyugdíjkorhatár elérésével abbahagyják az aktív munkát.

Nyilvánvalóan látszik a kutatásból, hogy a munkaadóknak is több támogatást kell biztosítaniuk a rugalmas nyugdíjba vonulás érdekében. Jelenleg a munkáltatóknak csupán 23 százaléka teszi lehetővé, hogy az alkalmazottak a nyugdíjkorhatár elérését követően részmunkaidőben folytassák a munkát, és csak 12 százalékuk biztosít átképzést. Az alkalmazottak 52 százaléka szerint a munkaadójuk nem ad elég információt vagy támogatást, ami segítene a munkavállalóknak átlépni a nyugdíjas évekbe.
Kalkulátorunk segítségével számolja ki, mennyi lesz a nyugdíja!