A mezőgazdasági őstermelő szocho-fizetésének kérdései II. Példákkal

Megosztás Tetszik

Cikkünk második részében folytatjuk a mezőgazdasági őstermelő szocho-fizetési szabályainak értelmezését és további példákkal segítjük a gyakorlati alkalmazást.

A mezőgazdasági őstermelő szocho-fizetési kötelezettségének szabályairól cikkünk első részében leírtakat itt olvashatja el! Az ottani példákat újabbak folytatjuk.

4.) A mezőgazdasági őstermelők szociális hozzájárulási adó vonatkozásában történő „csoportba sorolását” a biztosított, átalányadózást választó, az éves minimálbér 5-szörösét (tehát az 5 x 12 x 167 400 = 10 044 000 forintot) el nem érő bevétellel rendelkezőkkel folytatjuk. Az e körbe tartozó őstermelő alapesetben szintén mentesül a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól. Ugyanakkor, ha magasabb ellátási alap érdekében önkéntesen magasabb összegű járulékfizetését vállalja, akkor a választott éves járulékalap után a szociális hozzájárulási adót is meg kell fizetnie (szocho-törvény 7. § (2) bekezdése).

Például, ha az átalányadózó mezőgazdasági őstermelő éves bevétele 10 millió forint, akkor szociális hozzájárulási adófizetés nem terheli. Ugyanakkor, ha a minimálbér 92 százaléka helyett havi 200 000 forint után vállalta a járulék megfizetését, akkor az éves szociális hozzájárulási adóalapja (feltéve, hogy nincs olyan időszak, amikor mentes a járulékfizetési kötelezettség alól) 12 x 200 000 = 2 400 000 forint. E példa esetében az éves ellátási alap mintegy 600 000 forintos növelésének csak szociális hozzájárulási adó vonatkozásában 2 400 000 x 15,5 százalék = 372 000 forintos ára van.   

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből további példákkal segítünk értelmezni az őstermelőkre vonatkozó szocho-szabályokat!