A keresőképtelenség és a táppénz főbb szabályai, kérdései

Megosztás Tetszik

Ki minősül keresőképtelennek, ki és mennyi ideig jogosult táppénzre? Megválaszoljuk a témakörrel összefüggő gyakori kérdéseket is.

♦ aki várandóssága, illetőleg szülése miatt nem tudja munkáját ellátni, és csecsemőgondozási díjra nem jogosult;

♦ az anya, ha kórházi ápolás alatt álló egyévesnél fiatalabb gyermekét szoptatja;

♦ a szülő a tizenkét évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése időtartamára abban az esetben, ha a gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményben;

♦ a szülő, aki tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja és a gyermeket a saját háztartásában neveli;

♦ aki fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásban betegségének megállapítása vagy gyógykezelése miatt részesül;

♦ akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak és más beosztást nem kap, vagy akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá aki járványügyi, illetőleg állategészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható;

♦ a méltányosságból adható táppénz tekintetében a szülő, aki 12 éves, vagy annál idősebb, de 18 évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja, vagy ezen gyermek kórházi kezelése időtartamára abban az esetben, ha a szülő a gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg ellátást nyújtó intézményben.

A keresőképtelenséghez kapcsolódó ellátás a táppénz, tekintettel arra, hogy a táppénzjogosultság egyik előfeltétetele, hogy biztosított a biztosítási jogviszony fennállása alatt keresőképtelen legyen. A táppénzre jogosultság további két feltétele, hogy a biztosított a biztosítási jogviszonyában 18,5 százalék mértékű társadalombiztosítási járulék (főfoglalkozású kisadózó egyéni vállalkozó esetén tételes adó) fizetésére legyen kötelezett, és a biztosított keresőképtelenségét igazolja az arra jogosult orvos.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből megtudja, hogy ki jogosult táppénzre, mennyi ideig vehető igénybe és mekkora az összege!