Reálhozam: "620 ezer forintom tűnt el hat nap alatt"

Megosztás Tetszik

Az elmúlt hetekben igen sok rémtörténetet hallani a nyugdíjpénztári reálhozamok ki nem fizetéséről, késésekről, a korábban számított összegtől jelentősen eltérő tényleges utalásokról. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez több ezer panasz érkezett már a végső tájékoztatási határidő lejárta előtt is, amelyekben a korábbi ügyfelek többségében az elszámolás helyességét vitatták. Alábbi cikkünkben egy konkrét eset kapcsán járjuk végig, hogy mi vezethet a pénztár és az ügyfél közötti félreértésekhez, s mit tehet a magánszemély, ha elszámolási jogvitába keveredik egy pénztárral.

Az Adózóna szerkesztőségét augusztus 30-án kereste meg az Aegon Nyugdíjpénztár egy korábbi tagja, miután az eredetileg közölt időponthoz képest majd egy hetes késéssel kapta meg reálhozamát, amelynek végső összege alig több, mint negyede volt az előzetesen közöltnek.

Az ügyfél a nyár folyamán többször is lekérdezte egyenlegét az Aegon honlapján, amely minden esetben valamivel több, mint 855 ezer forintos reálhozamot írt. Az utolsó lekérdezésre az ígért kifizetés előtt egy nappal, augusztus 23-án került sor. Miután az összeg nem érkezett meg augusztus 29-éig, a korábbi tag a telefonos ügyfélszolgálaton érdeklődött a késés okáról, s azt a tájékoztatást kapta, hogy a 24-ei utalások „technikai okok miatt” elmaradtak, de még a héten utalnak. Másnap meg is érkezett a pénz, a végső összeg azonban alig 234 ezer forint lett, 620 ezerrel, azaz 73 százalékkal kevesebb, mint ami egy héttel korábban a rendszerben szerepelt. A tag reklamációját követően az ügyfélszolgálaton annyit mondtak, hogy érkeztek még adatok, amelyek alapján újraszámolták a reálhozamot, s ennyi lett a végösszeg.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy ügyfélhez mind a mai napig nem érkezett meg egyéni számlaértesítője, így hivatalos tájékoztatást nem kapott arról, hogyan is számolták el a reálhozamot ilyen mértékben.

 A PSZÁF nem segít

A jelentős összegtől elesett ügyfél panaszával a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez fordult, ahonnan azonban azt a tájékoztatást kapta, hogy „a magánnyugdíj-pénztári változások kapcsán a visszalépéssel kapcsolatos valamennyi észrevételét, problémáját, igényét első lépésként az érintett pénztárnak kell jeleznie”. Ráadásul az iránymutatás itt még nem ért véget, a PSZÁF ugyanis levelében jelezte, hogy amennyiben a reklamációt követően sem ért egyet az elszámolással, még akkor se „a felügyelethez, vagy a Pénzügyi Békéltető Testülethez forduljon, mert ilyen egyedi viták elbírálására egyik szervezet sem rendelkezik hatáskörrel”.

Binder István a PSZÁF szóvivője az Adózónának elmondta: a fentiek oka, hogy felügyelet csak akkor járhat el, ha a pénztár fogyasztóvédelmi szabályokat sértett, például, ha az ügyfélnek nem küldött értesítést arról, hogy hova kéri a reálhozamot, illetve ha azt az ügyfél nem olyan módon kapta meg, ahogy a válaszlevélben megjelölte.

Elszámolási jogvitában tehát a PSZÁF nem vesz részt, ami azért fontos információ, mert a károsult ügyfelek elsősorban ilyen kérdésekkel keresik meg a felügyeletet. Binder István jelezte: augusztus végéig több mint 3500-an kértek telefonon segítséget a PSZÁF-tól, közel 1800-an levélben fordultak a szervezethez, 92-en pedig személyesen is felkeresték az ügyfélszolgálatot. A megkeresések jelentős része ugyan nem vezetett hivatalos beadványhoz, azonban így is már 400 ilyet kaptak. A szóvivő ugyanakkor kiemelte, hogy utóbbiak többsége is elszámolási jogvita, így ezen beadványok mindössze néhány százalékával tud foglalkozni a PSZÁF, így a felügyelet eddig – a nagyszámú megkeresés ellenére nagyjából mindössze tucatnyi fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezett.

Más kérdés, hogy mivel a szabályozás szerint a pénztárnak a kifizetést követő 5 munkanapon belül, de legkésőbb 2011. augusztus 31-éig a 2010/2011-es évre részletes elszámolást (egyéni számlaértesítőt) kell küldenie a volt tagok részére, s ezt a fenti ügyfél nem kapta meg, ezért ebben az esetben igenis a PSZÁF-nak kell eljárnia, hiszen a tájékoztatás elmaradása fogyasztóvédelmi kérdés. Különösen úgy, hogy Binder István jelezte: a tényleges kifizetésnek az ezen a dokumentumon szereplő összeggel kell megegyeznie, a számlaértesítő minden korábbi kalkulációt felülírhat.

Aegon: ritka az ilyen mértékű változás

Az eset kapcsán természetesen az Aegont is megkerestük, ahol azt a tájékoztatást adták, hogy bár – különösen az utolsó pillanatban - nem voltak jellemzőek az ilyen mértékű változások, elvileg nem elképzelhetetlen, hogy jelentősen eltér az utalt összeg a korábbi napokban lekérdezettől. Drevenka Edit, a cég PR menedzsere elmondta: egy szinte minden ügyfelet érintő változás történt májusban, miután egy akkor megjelent kormányrendelet módosította a reálhozam-számítás képletét a korábbihoz képest. Az új szabályozás szerint a pénztáraknak a vagyont májusban is szorozniuk kellett az árindexszel, míg a korábbi számításnál ez nem így volt. Ez növelte a hozamgarantált tőke összegét és csökkentette a reálhozamot.

A PR-menedzser ugyanakkor hozzátette, hogy a reálhozam-számítás alapja a számla 2011. május 31-ei záró állapota, tehát ezen időpontot követően már semmilyen árfolyam-mozgás nem befolyásolta a reálhozam összegét. A kifizetés így csak abban az esetben térhetett el az ezt követően kalkulálttól, ha valamely a számításhoz szükséges alapadat módosult az utolsó pillanatokban. Ilyen változás a leggyakrabban olyan, más pénztárból átlépő tagok esetén volt tapasztalható, akiknél az áthozott vagyonnál alacsonyabb összeget szerepeltetett az adatszolgáltatásban az átadó pénztár, s ezt a kifizetés előtt pontosították.

Drevenka Edit tájékoztatása szerint – miután a teljes érintett létszámhoz képest nem volt jelentős azok száma, akiknél ilyen okból július--augusztusban változott a reálhozam – viszonylag kevés fentihez hasonló bejelentés érkezett a pénztár ügyfélszolgálatára. Mint elmondta: a jogosultak jellemzően inkább a számítás módjával kapcsolatban tesznek fel kérdést, illetve azokról a 2011. április--májusi időszakban bekövetkezett változásokról érdeklődnek, amelyek a számítási képlet módosításából, a munkáltatók által benyújtott bevallásokból és korrekciókból, valamint a befektetési eredményekből erednek. A PR-menedzser hozzátette: az Aegon kiküldte a volt tagoknak a számlaértesítőt, s az ügyfélnek azt javasolta, hogy a pénztár ügyfélszolgálatán kérjen új dokumentumot.

 Marad a per?

Amennyiben a vitás esetekben nem sikerül megegyeznie az ügyfélnek, valamint a pénztárnak – ahogy arról a PSZÁF is tájékoztatott – a korábbi tag jogi úton keresheti igazát. Csurgay András Zsolt, a Csurgay Ügyvédi Iroda szakértője az Adózónának elmondta: ha a volt pénztártag igénye összegszerűen nem haladja meg az egymillió forintot, úgy azt elsődlegesen a közjegyzői hatáskörbe tartozó fizetési meghagyásos eljárás útján tudja érvényesíteni, míg egymillió forintot meghaladó követelés esetén kereset benyújtásával pert tud kezdeményezni a magán-nyugdíjpénztárral szemben. Előbbinél (fizetési meghagyásos eljárás) a kérelem bármely közjegyző előtt előterjeszthető az erre rendszeresített űrlapon, szóban, vagy jogi képviselő útján elektronikusan, míg utóbbi esetben (per) az alperes székhelye szerint illetékes bíróság jár el, azaz ott kell a keresetet benyújtani.

Csurgay szerint a jogvita megnyerésére elsődlegesen akkor lehet reális esélye a magányszemélynek, ha részére kifizetett összeg nem felel meg a jogszabályban meghatározott képlet szerint számított összeg és az általa felhalmozott megtakarítás különbözetének. Emellett ugyanakkor egyéb körülmények is befolyásolhatják az igénybe vehető jogi eszközöket és felhasználható érveket, amelyek azonban csupán a konkrét eset részleteinek ismeretében állapíthatóak meg.

A szakértő éppen ezért azt javasolja, hogy az ilyen helyzetbe került tagok az eljárás megindítását megelőzően kérjék ki egy ügyvéd tanácsát, akivel alaposan átbeszélik az ügy valamennyi részletét, még akkor is, ha nem kívánnak teljeskörű jogi képviselettel megbízni senkit az eljárás egészére. Az ügyvéd a konkrét részletek ismeretében tud tájékoztatást adni az illetékes bíróságról, az eljárás várható költségeiről, a jogvita megnyerésének esélyeiről, és várható időtartamáról is. Utóbbi egyébként sokban függ az eljárás formájától, valamint az eljárás során végzett cselekményektől, de az elsőfokú döntés megszületésére legalább 6 hónapot kell várni, s az sem elképzelhetetlen, hogy 3--4 év után dönt csak első fokon a bíróság.

Jandó Zoltán