adozona.hu
Gyermekneveléssel töltött évek: mi számít a nyugdíjnál?
//test-adozona.hu/tb_jarulekok_nyugdij/20110913_nyugdij_gyermekek_nok_40_ev_jogosultsag
Gyermekneveléssel töltött évek: mi számít a nyugdíjnál?
Időről-időre felmerül a kérdés, hogy mi számít bele a nyugdíjba vonuló nők 40 évébe, s mi a különbség jogosultsági és szolgálati idő között. A gyermekneveléssel töltött idő pontos meghatározása sem egyértelmű sokak számára.
Mára már közismert az a szabályozás, hogy öregségi teljes nyugdíjra életkortól függetlenül jogosult lehet az a nő, aki legalább 40 év jogosultsági idővel (nem szolgálati idővel) rendelkezik.
Jogosultsági időnek minősül:
- keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal (főszabályként legalább 32 év szükséges), valamint a gyermekvállaláshoz, a gyermekneveléshez kapcsolódóan
- a terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban (ezen a jogcímen legfeljebb 8 év számítható be) és
- a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbefogadott gyermekre tekintettel megállapított ápolási díjban (ezen a jogcímen legfeljebb 10 év számítható be)
eltöltött idővel szerzett szolgálati idő.
Az előzőekben a gyermekvállalással, gyermekneveléssel szerzett szolgálati időknél kizárólag az ápolási díj vonatkozásában feltétel a vér szerinti vagy örökbefogadott gyermek, így egyértelmű, hogy a terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban eltöltött idő az érintett számára - minden további feltétel nélkül – jogosultsági időnek minősül.
Az előzőek szerinti jogosultsági idők elismerése során azonban figyelemmel kell lenni arra, hogy a gyermekek után járó felsorolt ellátásokról rendelkező külön jogszabályok milyen jogcímen teszik lehetővé adott ellátás igénybevételét.
A vonatkozó jogszabályok alapján az örökbefogadó és a nevelőszülő, valamint a nagyszülő is jogosult az előzőekben felsorolt egyes gyermekgondozási ellátások igénybevételére, ezen kívül a nyugdíjtörvény ezen ellátások időtartamának jogosultsági időként történő beszámítását nem korlátozza kizárólag a vér szerinti gyermekre. Továbbá az új intézmény bevezetésének céljából és indoklásából is az állapítható meg, hogy a nők kettős, családi és munkahelyi szerepvállalásának elismerése érdekében a gyermekneveléssel összefüggő időszakok beszámítása a vér szerinti, az örökbefogadott és a nevelt gyermek közötti különbségtétel nélkül indokolt.
A szolgálati idő, illetve jogosultsági idő elismerése során
- az örökbefogadott gyermek címén folyósított terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj és gyermekgondozási segély folyósításának időtartamát, valamint
- a nevelt gyermekre tekintettel folyósított gyermekgondozási segély és gyermeknevelési támogatás, valamint az 1975. évi II. törvény alapján a nevelőszülő részére megállapított gyermekgondozási díj folyósításának időtartamát,
( Az 1975. évi II. törvény végrehajtásáról rendelkező 3/1975 (VI.14.) SZOT Szabályzat 1985. március 1-jétől, illetve a 89/1990.(V.1.) MT rendelet 1996. április 30-áig hatályos szövege a gyermekgondozási díj megállapítását lehetővé tette a nevelőszülő részére is, ezért az ebben az időszakban a nevelt gyermekre tekintettel folyósított gyermekgondozási díj időtartamát szintén jogosultsági időként lehet elismerni. E körhöz tartozik; a nevelőszülő jogosultságától el kell azonban különíteni a hivatásos nevelőszülő jogosultságát, tekintettel arra, hogy a hivatásos nevelőszülő munkaviszony jellegű jogviszonyban áll, tehát számára ezen időszak keresőtevékenységgel járó biztosítási jogviszonyként minősül jogosultsági időnek.) továbbá
- az unokára tekintettel a nagyszülő részére 2001. január 1-jétől megállapított gyermekgondozási segély folyósításának időtartamát (A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. tv. 2001. május 1-jétől hatályos 20/A.§ (1) bekezdése a gyermekgondozási segély megállapítását a szülő jogán a nagyszülő részére is megengedi) a vér szerinti gyermekkel azonos módon jogosultsági időként kell elismerni.
A gyermekneveléssel eltöltött idő további elismerését szolgálja, hogy a kedvezményes nyugdíjazás jogosultsági feltételeként meghatározott jogosultsági idő (a 32, illetve 30 év) – ha a jogosult a saját háztartásában öt gyermeket nevelt – egy évvel, minden további gyermek esetén további egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökken.
E további kedvezmény alkalmazása során a saját háztartásban nevelt, de nem vér szerinti gyermeket nem lehet figyelembe venni, tekintettel arra, hogy a jogszabály saját háztartásban nevelt gyermeknek csak a vér szerinti vagy örökbefogadott gyermeket tekinti.
Molnár László