Huszonhét százalékos eho: bonyolult esetek, kérdéses számítások

adozona.hu

2011.08.15., 05:45 Frissítve: 2011.08.15., 17:03

Tetszik

A 27 százalékos ehót főszabályként a foglalkoztatónak (kifizetőnek) kell fizetnie. De, ha a jövedelem nem kifizetőtől származik, a 27 százalékos ehót a jövedelmet szerző magánszemélynek kell megfizetnie, feltéve, hogy belföldinek minősül.

A 27 százalékos eho alapja az adóévben kifizetett, juttatott szja. törvény szerinti

- összevont adóalapba tartozó adóelőleg-alap számításánál figyelembe veendő jövedelem

- különadózó jövedelmek közül pedig eho alapot képez:

•   a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások (Szja. 70.§) adóalapként meghatározott összege
•   a kamatkedvezményből származó jövedelem.

Nem képezi viszont a 27 százalékos eho alapját az a jövedelem:

•   ami után – a biztosítási kötelezettség fennállása miatt – járulékot kell fizetni
•   táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermeknevelési támogatás, gyermekgondozási díj,
•   a magánnyugdíj-pénztár és az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által szolgáltatásként kifizetett összeg, a kedvezményezett részére az Mpt. 28. § (1) bekezdésének a) pontja alapján fizetett összeg, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár megszűnése esetén a tag részére teljesített adóköteles pénztári kifizetés, valamint a volt pénztártagnak a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépése miatt visszafizetett magán-nyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítés,
•   a kifizető által megállapított és folyósított társadalombiztosítási ellátás, valamint a szociális ellátásnak nem a kifizetőt terhelő összege,
•   az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által a magánszemély javára jóváírt támogatói adomány,
•   az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 51/C. §-ában meghatározott szolgáltatás,
•   az iskolai szövetkezet és az iskolai szövetkezeti csoport nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagjának az iskolai szövetkezet, illetve az iskolai szövetkezeti csoport tevékenységében kifejtett személyes közreműködéséért a törvény hatálybalépését követően kapott ellenszolgáltatás.
•   az szja.tv. 71. §-a szerinti béren kívüli juttatás,

•   a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépés miatt a volt pénztártagnak kifizetett, a hozamgarantált tőke feletti összeg

Valamely másik EGT tagállamban biztosított személy jövedelme után nem kell egészségügyi hozzájárulást fizetni. Az egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség alóli mentességet a természetes személy az illetékes külföldi hatóság által kiállított, a másik tagállamban fennálló biztosítást tanúsító (E101-es) igazolással igazolja.

Az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem után a kifizetőt, illetve bérbeadót nem terheli a 27 százalékos eho, e jövedelem után az általános szabályok szerint a 14 százalékos ehót kell megfizetni.

Hogyan kell megfizetni?

A kifizetőt, valamint a magánszemélyt terhelő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a kifizető havonta állapítja meg és a kifizetését (juttatást) követő hónap 12. napjáig fizeti meg és vallja be az állami adóhatóságnak. Ha a jövedelem nem kifizetőtől származik az egészségügyi hozzájárulást a magánszemély állapítja meg, fizeti meg és vallja be.

A kamatkedvezményből származó jövedelem után fizetendő százalékos egészségügyi hozzájárulást évente, az adóévet követő január 12-éig kell megfizetni. Ha a kamatkedvezmény évközben megszűnik, az egészségügyi hozzájárulást a megszűnés napját követő hónap 12-éig kell megfizetni. A béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások adóalapként meghatározott összege utáni egészségügyi hozzájárulást a személyi jövedelemadóval egyidejűleg kell megállapítani, bevallani és megfizetni.

Az egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezett magánszemély a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást előlegként, az adóelőleg, illetőleg az adó megfizetésével egyidejűleg állapítja meg és fizeti meg. A tárgyévre vonatkozóan elkészített személyi jövedelemadó bevallásban kell az előlegként megfizetett egészségügyi hozzájárulással elszámolni, az adóbevallás benyújtásának határidejéig a különbözetet megfizetni, illetőleg a bevallás megfelelő rovatában lehet a túlfizetésként mutatkozó különbözet összegéről rendelkezni. Az adóelőleg megfizetésére nem kötelezett magánszemély a százalékos egészségügyi hozzájárulást a személyi jövedelemadó bevallásában a bevallásra előírt határidőig állapítja meg, vallja be, és a bevallás benyújtásának határidejéig fizeti meg.

Széles Imre

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.