adozona.hu
Behajtási költségátalány: új törvény visszamenőleg
//test-adozona.hu/tarsasagi_jog/Uj_torveny_a_behajtasi_koltsegatalanyrol_sz_OFPTKR
Behajtási költségátalány: új törvény visszamenőleg
A múlt csütörtöktől már új törvényt kell alkalmazni a fizetési késedelmeknél. Ismertetjük, mi volt a baj a behajtási költségátalány korábbi előírásaival, mik a visszamenőleg érvényesítendő új szabályozás elemei.
Úgy tűnik, a behajtási költségátalány új jogintézményét a magyar gazdasági élet – a bevezetése óta eltelt majd három év alatt – úgy tűnik nem tudta jól befogadni, aminek számos oka lehet (gazdaságiak és szabályozásiak is). A korábbi problémákon próbál segíteni a Magyar Közlöny 39. számában 2016. március 23-án megjelent 2016. évi IX. törvény a behajtási költségátalányról, amit visszamenően is alkalmazni kell.
Az intézmény alapját a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló 2011/7/EU irányelv képezi, ami biztosítani akarja, hogy a vállalkozások határon átnyúló ügyletei ne járjanak nagyobb kockázatokkal, mint a belföldi ügyletek. Ezért az irányelv lehetővé teszi általánosan, késedelmes fizetés esetén a jogosultaknak, (hitelezőknek,) hogy előzetes felszólítás nélkül folyamodjanak késedelmi kamat felszámításához. Az irányelv 6. cikke rendelkezik a késedelemhez kapcsolódó behajtási költségek megtérítéséről. E szerint a tagállamok biztosítják, hogyha a kereskedelmi ügyletekben késedelmi kamat válik esedékessé, a hitelező jogosult az adóstól legalább negyven eurós átalányt követelni. Ennek második bekezdése szerint az átalányösszeg külön felszólítás nélkül, a jogosult számára felmerült behajtási költségekért kártérítésként válik esedékessé.
OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, hogy megtudja, mi volt az eltérés az irányelv és a korábbi magyarországi szabályozás között, továbbá, hogy mik az új előírások!
A teljes cikkhez előfizetőink és az oldalunkon próbaregisztrálók (korlátozott ideig) férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.
Olvassa el az új törvényről közölt korábbi cikkünket is!
Hozzászólások (1)
Semmi baj nem lett volna ezzel a törvénnyel, ha a könyvvizsgálók nem kezdték volna félremagyarázni - és ezzel az adóhatóságot is arra kényszeríteni, hogy állást foglaljon. Az a gond, hogy ebben az országban képtelenek sokan megérteni, hogy ami jár nekem, az mindig jogot keletkeztet, joggal pedig nem kötelező élni. és attól, hogy attól, hogy még a szerződésben nem lehet eleve lemondani erről a jogról, még ez sem jelenti azt, hogy kötelességem ezzel élni.