Változott a Ptk.: új felelősségi és zálogjogi szabályok

Megosztás Tetszik

Módosította az Országgyűlés tegnapi ülésén az alig két éve, 2014. március 15-én hatályba lépett új Ptk. több rendelkezését arra hivatkozva, hogy azok a gyakorlati alkalmazásuk során nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket.

Az elfogadott jogszabály egyebek mellett módosítja a Polgári törvénykönyv (Ptk.) leginkább kritizált, a banki finanszírozásra és biztosítékaira vonatkozó szabályrendszerét. Emellett a módosítás összhangba hozza a Ptk.-ban foglalt rendelkezéseket az értékpapírjogi szabályokkal. Külön érdekessége a jogszabálynak, hogy hozzányúl a vezető tisztségviselők felelősségére vonatkozó, az új Ptk. bevezetésekor nagy sajtóvisszhangot kiváltó szabályokhoz.

Összességében elmondható, hogy a módosítások alapvetően gyakorlati jellegűek, és a kezdeti elképzelésekhez, valamint a szakmai egyeztetések keretében ismertetett tervekhez képest jóval kevesebb területet érintenek – vélik a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértői.

Zálogjogi és a hitelezést érintő egyéb szabályok

Az október 1-jétől változó zálogjogi szabályozás egyik érdekessége, hogy a régi Ptk. által ismert önálló zálogjog újra alkalmazható lesz. Ezáltal az önálló jelzáloghitelezést végző bankoknak újból lehetőségük lesz arra, hogy önállóan átruházható zálogjogot alapítsanak a követelésük biztosítására, ami újra megteremti a lehetőséget arra, hogy a javukra alapított önálló zálogjogot továbbruházzák a saját finanszírozóiknak, így biztosítva a hitelezésükhöz szükséges forrást. Ehhez a változáshoz a jogalkotó a hitelezés fellendítésének reményét fűzi.

Már július 1-jétől hatályba lépnek további, a hitelezési tevékenységet élénkítő változások. Újból lehetőség lesz arra, hogy finanszírozó bankok biztosítéki céllal vételi jogot alapítsanak. Ez a bankok számára többletbiztosítéki lehetőséget nyújt, hiszen ha a hitelfelvevő nem teljesíti fizetési kötelezettségeit, úgy a bank egyoldalúan megszerezheti az opció tárgyát képező dolog tulajdonjogát. Fontos, hogy a változás csak vállalkozások részére engedi meg ilyen jellegű biztosítékok alapítását, a fogyasztóknak nyújtott hitelek során a bankok továbbra sem kérhetik, hogy valaki biztosítékként opciót nyújtson.

A hitelezés élénkítése szempontjából ugyancsak lényeges változás, s a hitelezési tevékenységet könnyíti azon szabályozás is, amely szerint július 1-jétől könnyebbé válik a követelések és az azokhoz kapcsolódó szerződések átruházása, a jogosultak közötti szerződés-átruházás esetén ugyanis a biztosítékok a kötelezett külön hozzájárulása nélkül is fennmaradnak. Ezen változás alapján a bankoknak lényegesen egyszerűbb lesz majd megválniuk a nem kívánatos hitelektől, ugyanis azokat a biztosítékokkal együtt tudják majd átruházni külön hozzájárulás nélkül.

Megjegyzendő, hogy a kezdeti tervekkel ellentétben a módosítás nem érinti a sokat vitatott hitelbiztosítéki nyilvántartásra vonatkozó szabályokat. Így a külön nyilvántartásban (például cégnyilvántartás vagy gépjármű-nyilvántartás) nem regisztrált dolgokon, úgynevezett alapított zálogjogokat tartalmazó nyilvántartás továbbra sem minősül „közhiteles nyilvántartásnak”, azaz csak tájékoztató jelleggel fogja tartalmazni az adott tárgyon alapított zálogjogot.

Vezető tisztségviselőkre vonatkozó felelősségi szabályok

Változnak a vezetők kártérítésére vonatkozó szabályok. A szabály bevezetésekor felmerülő értelmezési problémák miatt eltöröli a Ptk. módosítás a vezető tisztségviselőkre vonatkozó azon szabályt, amely szerint a vezető a társasággal együtt, teljes vagyonával felel az olyan kárért, amelyet ügyvezetői minőségében, harmadik személynek okoz. Ezzel egyidejűleg július 1-től bevezetésre kerül egy új felelősségi szabály: e szerint a társaság tartozásaiért ugyan továbbra is elsősorban a cég felel, azonban a vezető tisztségviselő a céggel egyetemlegesen felelőssé tehető, ha a kárt szándékosan okozta.

Az új szabály értelmezése várhatóan nem okoz majd gondot olyan esetekben, amikor az ügyvezető, ilyen minőségében eljárva, szerződésen kívül okoz kárt harmadik személynek. Hasonló esetekre ugyanis a büntetőjogi szabályok egyértelműen rendeznek arról, mi minősül szándékos magatartásnak.

Ellentétben azonban a most eltörölt szabállyal az új rendelkezés nem áll meg a szerződésen kívüli károkozásnál. A jövőben akkor is megállapítható a vezető tisztségviselő felelőssége, ha a kár a társaság valamely szerződésének megszegéséből ered, és a szerződésszegés a vezető szándékos magatartásán alapult. Az ilyen felelősségi forma viszont teljesen idegen a magyar polgári jogtól.

A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértői szerint a szabály értelmezése során számos olyan kérdés merülhet majd fel a gyakorlatban, amelyre a magyar polgári jog eddigi történetében még nem születtek válaszok. Várhatóan az új szabályozás jóval több problémát fog generálni, mint amennyit megold, tovább fokozva ezáltal a vezető tisztségviselők bizonytalanságát. Ez pedig semmiképpen sem jó hír a gazdasági élet szereplőinek, mert akadályozhatja a vezetőt az egyébként hatékony döntés meghozatalában.