Tudnivalók a határon átnyúló fizetésképtelenségről

Megosztás Tetszik

Az Európai Unió piaci szabadságainak egyike a tőke szabad mozgása. A világgazdasági változások nem egyszer állították kihívások elé a gazdasági integrációt, ezért a tőkepiaci működés egységesítésére EU politika épül. Az alábbiakban röviden bemutatjuk, milyen mozgástere lehet a magyar vállalko­zásoknak az EU piacán, különös figyelemmel a határon túli fizetésképtelenség veszélyeire, amely veszélyt az EU az alább részletezett jogi eszközökkel igyekszik kiküszöbölni.

Székhely

Mindenekelőtt tudni kell, hogy a magyar szabályozás nem megengedő a székhe­lyáthelyezéssel. A cég székhelye a bejegyzett irodája, ahol biztosítani kell a részére címzett jog­nyilatkozatok fogadását és jogszabályban meghatározott iratainak elérhetőségét, amelynek helyszínéről már a cégalapításkor rendelkezniük kell az alapítóknak a létesítő okiratban.

Székhelyként az alapítók vagy a cég tulajdonát képző ingatlant jelölhetnek ki, vagy olyan ingatlant, amelynek használatára a cég jogosult.

A cég a magyar cégbíróság általi cégbe­jegyzéssel jön létre és a székhelye szerinti nyilvántartó cégbíróság felügyelete mellett működik. Ennek következtében a magyar cég térben Magyarország államterületé­hez kötött. Azaz a magyar honosságú cég nem tudja úgy székhelyét másik tagállamba áthelyezni, hogy egyúttal ne szűnjön meg Magyarországon létezni.

A fentiektől függetlenül, a cég létesítő okiratában rendelkezhet úgy, hogy elvá­lasztja egymástól a székhelyét (registered office) és a tényleges működési helyét (head office). Így a cégtörvény megteremti annak lehetőségét, hogy a hazai jog szerint létrejött cég a tevékenységét ténylegesen az Unió valamely más tagállamában folytassa.

Az adós fő érdekeltségének központja

Az Európai Parlament és Tanács a fizetés­képtelenségi eljárásról szóló 2015/848 ren­deletének alapját a COMI (center of the debtor’s main interest) fogalom adja, ami kijelöli az eljárni jogosult államot (jogható­ságot), valamint az eljárásra alkalmazandó jogot.

A COMI meghatározása egységes tartalom­mal bír az egész Európai Unióban, figyelem­mel a következetes bírói gyakorlatra, amely szerint a tagállami jogokra kifejezett utalást nem tartalmazó uniós jogi rendelkezést az egész unióban önállóan és egységesen kell értelmezni. Ennek köszönhetően nem sza­badna előfordulnia annak, hogy a tagállami bíróságok egymástól eltérően használják és alkalmazzák a COMI szabályt.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket a többi tudnivalóért!