adozona.hu
Törzstőke emelése tagi kölcsönből - lehetséges?
//test-adozona.hu/tarsasagi_jog/Tokeemeles_tagi_kolcsonbol_M9X1B4
Törzstőke emelése tagi kölcsönből - lehetséges?
Tetszik
Már csak napok kérdése, és életbe lép a 2013. évi V. törvény, az új Ptk., amely ezentúl a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályokat is rögzíti, ezzel hatálytalanítva a Gt.-ét. Ez ismét ráirányítja a figyelmet a korlátolt felelősségű társaságok törzstőke-minimumának változására. A NAV bizonyos megoldásokat nem néz jó szemmel.
A korlátolt felelősségű társaságoknak az új Ptk. szerint az eddigi 500 ezer forintról 3 millió forintra kell emelniük törzstőkéjüket. A már működő cégek egy része a kötelező emelést – jobb híján – a tagi kölcsön apporttá alakításával szeretné megoldani.
Az adóhatóság viszont előszeretettel minősíti ezeket az akciókat tagikölcsön-elengedéssé, ennek megfelelő következményekkel. (Az adóhatóság álláspontja finoman szólva is érdekes, az olyan társaságok esetében, amelyeknél a cégbíróság már bejegyezte a tőkeemelést!)
Az alábbiakban a kérdés jogi szabályozását vesszük górcső alá, ráadásul egy olyan cég szemszögéből is, amely bejelentkezett a kiva hatálya alá.
Első lépésben vissza kell utalnunk a 2014. március 14-éig még hatályban lévő Gt. 13. §-ának (1)-(2) bekezdésére, amely alapján a tagok (részvényesek) vagyoni hozzájárulása pénzbeli hozzájárulásból, illetve a tagok (részvényesek) által a társaság javára szolgáltatott nem pénzbeli hozzájárulásból áll.
A nem pénzbeli hozzájárulás bármilyen vagyoni értékkel rendelkező dolog, szellemi alkotáshoz fűződő vagy egyéb vagyoni értékű jog – ideértve az adós által elismert vagy jogerős bírósági határozaton alapuló követelés is – lehet.
Az új Ptk. ettől lényegében nem tér el, csak két külön paragrafust szentel a kérdésnek. Egyrészt a 3:10. §-ának (1)-(2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az alapító vagy a tag által a jogi személy rendelkezésére bocsátott vagyon pénzből és nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásból állhat. Nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként az alapító vagy a tag dolog tulajdonjogát vagy vagyoni értékű jogot ruházhat át a jogi személyre. (Természetesen az új Ptk. is jogi személynek tekinti a gazdasági társaságot is.)
OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, milyen tőkeemelésre ad lehetőséget az új Ptk!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Hozzászólások (2)
Tisztelt Ruszin Zsolt!
Köszönjük jelzését. Utólag a szerzőt itt is feltüntettük.
Üdvözlettel: az Adózóna csapata.
Az ismeretlen szerző által készített cikk abból a közkeletű tévhitből indul ki, hogy a tagi kölcsönről szóló szerződést írásba kell foglalni. Az adózóna már korábban is foglalkozott a szerződések kötelező írásba foglalásával, de az abban a cikkben is tévedés szerepelt: http://adozona.hu/tarsasagi_ado_innovacios_jarulek/Ilyen_osszegtol_elengedhetetlen_a_szerzodes_FGU3AD.aspx#commentForm
A szerződés írásbeliségére a Ptk. 216. § (1) azt írja, hogy jogszabály ellenkező rendelkezése hiányában akár szóban, akár írásban lehet kötni.
Van azonban jópár olyan szerződés, ahol kötelező az írásbeliség, de e között nem szerepel a tagi kölcsön szerződés:
ingatlan adásvétel 365. § (3)
kutatási szerződés 412. §
mezőgazdasági termőföldértékesítés 417. § (2)
haszonélvezet 452. § (1)
bankhitelszerződés 522. § (2)
építőközösség 278/B. § (2)
ingatléan ajndékozás 579. § (2)
tartási életjáradéki szerződés 586. § (2)
öröklési szerződés 656. §
rendelkezés várt örökségről 660. § (2)
Miután az adóhatóság vissza szokott élni a laikusok nyilatkozatával, ha nincs írásbeli szerződés a tagi kölcsönről, akkor érdemes tájékozott szakember közreműködése mellett nyilatkozni a tagi kölcsön jogviszonyról a hivatal revizorai előtt.