hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Szövetkezeti működés – mit érdemes megvitatni az éves közgyűlésen?

  • dr. Papp Anna Katalin LL.M., dr. Seregély Barbara, CLV Partners Csabai és Papp Ügyvédi Iroda

A társaságok legfőbb döntéshozatali szerve számára évi legalább egy ülés tartását írja elő a jogszabály kötelezően. A szervezetek ezt tipikusan májusra szokták ütemezni, hiszen a naptári évvel megegyező (azaz december 31. napjával záródó) üzleti éves cégek számára a beszámoló elfogadásának és közzétételének határideje május 31. A legfőbb szerv éves ülése ugyanakkor arra is szolgál, hogy a döntéshozók megvizsgálják az adott szervezet működését, és szükség esetén döntsenek a hatáskörükbe tartozó kérdésekben.

Az alábbiakban összefoglaltuk, hogy a szövetkezetek tekintetében milyen jogszabálymódosítások mentén kötelező a létesítő okirat felülvizsgálata, amelyet érdemes összeegyeztetni a beszámoló elfogadásával. Ezen túl arra is hoztunk pár példát, hogy az elmúlt időszak jogszabályváltozásai eredményeképpen milyen, a működéssel összefüggő javaslatokat érdemes megfontolni.

Nettó árbevétel, adózott eredmény felosztása

A szövetkezet a tagok gazdasági és társadalmi szükségleteinek kielégítésére irányuló tevékenységet végző jogi személy, vagyis annak elsődleges célja nem a minél nagyobb mértékű profit termelése. Éppen ebből a speciális és a tagokhoz kötődő személyes jellegből adódik, hogy a jogszabályok egyes szövetkezettípusok esetén minimumkövetelményeket szabnak a szövetkezetek eredményéből való részesedéshez.

Az iskolaszövetkezetek esetén a szövetkezeti törvény már 2016 óta tartalmazza azt az előírást, miszerint a nettó árbevétel legalább 85%-át a tagok között személyes közreműködésük arányában kell felosztani. Ez a szabály azóta a kisgyermekkel otthon lévők, valamint a közérdekű nyugdíjas szövetkezetekre is kiterjesztésre került (utóbbira 2022. augusztus 1. napjától hatályosan). Ez a rendelkezés azért kifejezetten jelentős megkötés, mivel a 85% nem az adózott eredményre, hanem a teljes nettó árbevételre vonatkozik, vagyis a működési költségeket nagyon alacsonyan kell tartani ahhoz, hogy ezek a szövetkezetek ne váljanak fizetésképtelenné.

Az Adózóna társasági jogi írásait itt olvashatja el.

Nincs a fentiekhez hasonló megkötés a nettó árbevétel 15%-a tekintetében, vagyis arról még e három szövetkezettípus is szabadon dönthet a jogszabályok adta keretek között. A költségvetés tervezése során azonban javasolt figyelembe venni, hogy a költségek fedezésére csupán ez a 15% nyújthat fedezetet.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja a volt taggal való elszámolásra és a közgyűlésre irányadó, megváltozott előírásokat!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 November
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink