Osztalékfizetés eltérő módon és időben, régi és új tagoknak

Megosztás Tetszik

Lehet-e eltérő időpontokban, eltérő évekre vonatkozó osztalékot kifizetni egy kft. több tagjának, illetve hogyan részesülhet a nyereségből az év közben belépett új tag? – kérdezte olvasónk. Hunyadné Szűts Veronika, igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.

Egy kft.-nek négy tulajdonosa van, az alapítói okirat szerint a tulajdoni arányuk szerint jár nekik az osztalék is. 2015 második felében a korábbi négy tag mellé belép egy ötödik. Az ötödik tag a szerződés szerint csak a 2015-ben keletkezett nyereségből részesülhet. 2013-2014-2015-ös évekre a kft. jóváhagyott osztalékot, amelynek kifizetése folyamatosan, részletekben történik. Jelenleg a korábbi négy tulajdonosnak még nem fizette ki a cég a 2014-es osztalék nagy részét. A cég most szeretne osztalékot kifizetni. Olvasónk a következő kérdéseket tette fel ezzel kapcsolatban:

– Mi a helyes eljárási sorrend? A kifizetéseknél figyelemmel kell-e lenni a keletkezés sorrendjére?

– Az egyes kifizetéseknél a tagok megállapodhatnak-e abban, hogy az egyes tagoknak juttatott kifizetések időpontja eltérő? (Tehát az egyik tag megkapja októberben az osztalékot, további három pedig csak novemberben kap a 2014-es osztalékból.)

– Van-e korlátozó rendelkezés van arra vonatkozóan, hogy a 2015-ben felosztott nyereségből az ötödik tag most októberben részesül, míg a korábbi négy tag a korábbi év osztalékát kapja meg?

– A fentiek esetében felmerülhet-e a Polgári törvénykönyv (Ptk.) 3:187. paragrafusában kikötött tilalom?

Szakértőnk a következőket válaszolta a felmerült kérdésekre.

Az új Ptk. 6:46 paragrafusa szabadságot enged a jogosultnak, hogy egyértelmű módon meghatározza több tartozás esetén, hogy ha a neki tartozó fél nem tudja minden tartozását egyben kiegyenlíteni, akkor a kifizetett rész melyik tartozásra számolandó el. Ennek analógiájára a ki nem fizetett osztalék kifizetési sorrendjéről és dátumairól is határozhatnak a tagok, ha akaratuk egyértelműen kinyilvánított és felismerhető. (A számvitelben értelemszerűen érdemes külön főkönyvi számlákon vagy analitikában vezetni az egyes évek jóváhagyott és már kifizetett tételeit.)

Meg kell azért jegyezni, hogy az osztalék jóváhagyásáról szóló döntéseknél figyelemmel kellene lenni nemcsak a számviteli értelemben meglévő osztaléklehetőségre, hanem a likviditásra is. Valamint az osztalék-jóváhagyásról szóló jegyzőkönyvben célszerű és szokásos a kifizetés időpontjáról is rendelkezni.

Továbbá tudni kell, hogy a Ptk. 6:22 paragrafusa alapján a követelések 5 év alatt évülnek el, melyet az előbb említett döntésben meghatározott kifizetési időponttól kell számítani. Lehetőség van írásban az elévülési idő megváltoztatására, illetve az elévülés nyugszik (Ptk. 6:24 §) maximum egy évig, ha a jogosult azt nem tudja érvényesíteni, mert például nem volt pénze a társaságnak a kifizetésre.

A negyedik kérdésben behivatkozott jogszabályi hely a társasági szerződés olyan kikötéséről beszél, mely az osztalék jóváhagyására határozna meg kedvezőbb előírásokat, mint amit a jogszabály megenged. A jóváhagyott osztalék "fizikai kifizetése" nem társasági szerződés kérdése, maga a kifizetés rendjének, időpontjának meghatározása, annak nem kötelező eleme (bár természetesen bele lehet foglalni, miszerint például a mérleg elfogadásával egyidejűleg jóváhagyott osztalékot a mérleg beadását követő meghatározott  időtartamon belül ki kell fizetni).