Nincs pénze tőkeemelésre? Így szerezhet

Megosztás Tetszik

Végre lehet-e hajtani a kötelező törzstőke-emelést (500 ezer forintról 3 millió forintra) a ki nem fizetett osztalék, illetve a magánszemély által a vállalkozásnak nyújtott tagi hitel terhére, valamint banki hitel felhasználásával? Betéti társaság kft.-vé való átalakulásánál a meglévő tárgyi eszközöket lehet-e erre a célra (törzstőke-emelés) használni, és ha igen, akkor az eszközök nettó, vagy bruttó értékét kell-e alapul venni? Olvasónk kérdésére Siklós Márta, a LeitnerLeitner adótanácsadója válaszolt.

Magánszemély által a társaságnak nyújtott tagi hitelből van lehetőség törzstőkét emelni, ebben az esetben javasolt a magánszemély követelését nem pénzbeli hozzájárulásként (apportként) átadni a társaság számára. Ekkor a cégbíróságnak fizetendő eljárási illetéken és az ügyvédi díjon felül egyéb adóteher nem merül fel.

Nem javasolt azonban a tagi hitel magánszemély általi elengedése, mivel az társasági adófizetési kötelezettséget és illetékfizetési kötelezettséget keletkeztetne a társaságnál.

Már jóváhagyott, de még ki nem fizetett osztalék terhére szintén van lehetőség törzstőkét emelni, a fent ismertetett megoldást érdemes követni ebben az esetben is (apportálás). Ennél a megoldásnál azonban számolni kell azzal, hogy a törzstőke emelésekor az osztalékkal kapcsolatos személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulást meg kell fizetni, így tehát a társaság könyveiben szereplő osztalékfizetési kötelezettség szja-val és eho-val csökkentett része képezheti a törzstőke-emelés tárgyát.

A banki hitelre vonatkozó kérdést nem tudjuk értelmezni, hiszen nem derül ki pontosan a kérdésből, hogy azt ki venné fel, és milyen módon jutna el a társasághoz.
Átalakulás (társasági formaváltás) keretében az eszközök abban az esetben használhatóak fel a törzstőke rendezésére, ha az átalakulás során választják azt a lehetőséget, hogy az eszközöket és a forrásokat tételesen átértékelik piaci értékre. Ebben az esetben, ha az összevont átértékelési különbözet pozitív (azaz a vagyont felértékelték), akkor ez a különbözet a törzstőkén felüli vagyonba, a tőketartalékba kerülhet.

Tudni kell ugyanakkor, hogy az átalakulás mind társasági jogi, mind pedig számviteli-adójogi szempontból elég bonyolult folyamat és rendkívül költséges is. Az átalakulás kapcsán kötelező könyvvizsgálati kötelezettség áll fenn, valamint a vagyon felértékeléséből adódó értékbecslési költségek is igen jelentősek, így ezt a lépést nem ajánljuk olyan társaság számára, amelynek a minimális tőkekövetelmények teljesítése is kisebb-nagyobb nehézséget okoz.