hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Módosultak a jogi személyek döntéshozatali szabályai

  • dr. Seregély Barbara ügyvédjelölt, CLV Partners Csabai és Papp Ügyvédi Iroda

A polgári törvénykönyv (Ptk.) 2014 óta történő alkalmazásával kellő tapasztalatra tehettünk szert annak hiányosságai, ellentmondásai vagy éppen szükségtelen rendelkezései kapcsán. A kialakult gyakorlat és a tendenciózusan visszatérő jelzések alapján 2021 nyarán a jogalkotó átfogóan felülvizsgálta a Ptk.-t, és annak számos cégjogi rendelkezését módosította.

Ptk. változtatásai három főbb lépésben kerülnek bevezetésre: 2021 nyarától, 2022. január 1., illetve 2023. január 1. napjától kezdődően.

Az alábbiakban a jogi személyek és szűkebb értelemben a gazdasági társaságok valamilyen döntéshozatalát érintő szabályok tényleges vagy látszólagos változásáról adunk tájékoztatást.

Egyesületi elnökség, illetve részvénytársaság/szövetkezet igazgatóságának döntéshozatala

Egy szervezet döntéshozatalra jogosult testülete annak legfőbb szerve. A legfőbb szervet egyesület esetén elnökségnek, részvénytársaság, illetve szövetkezet vonatkozásában igazgatóságnak hívjuk. A törvény kimondja, hogy az elnökség/igazgatóság a határozatait a jelenlévők szótöbbségével hozza.

Január 1. napjával törlésre került az a rendelkezés, miszerint a szótöbbségnél alacsonyabb arányt előíró létesítő okirati rendelkezés semmis. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy mostantól a társaság érvényesen határozhatna meg alacsonyabb szavazati arányt. A törlés oka inkább jogtechnikai, mintsem érdemi módosítás. Feltehetően arra azért került sor, mert az általános rendelkezések már eleve tartalmazzák e szabályt. Ebből kifolyólag tehát a rendelkezés törlése érdemi változást nem jelent a döntéshozatalban, hiszen az általános szabályok továbbra is tiltják az egyszerű szótöbbségnél alacsonyabb szavazati arány kikötését.

Felügyelőbizottságot érintő módosítások

A felügyelőbizottság működése, annak határozathozatala vonatkozásában csakugyan igazak a legfőbb szerv döntéshozatala kapcsán írtak. Tehát, bár törlésre került a felügyelőbizottságnál korábban szerepelt kógens rendelkezés, miszerint szótöbbségnél alacsonyabb arányt nem lehet előírni, az az általános szabályok szerint továbbra is érvényes.

Rögzíti továbbá a módosítás, hogy felügyelőbizottsági tag jogi személy is lehet, csupán ki kell jelölni egy természetes személyt, aki a feladatokat ténylegesen ellátja. Ez a gyakorlati életben eddig is működött, így valódi változás nem történt, csupán a jobb érthetőséget szolgálja a kibővített rendelkezés.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja a megismételt taggyűlésre/közgyűlésre, valamint az rt.-k igazgatótanácsának összetételére vonatkozó módosításokat!
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 September
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 1 2 3 4 5 6

Együttműködő partnereink